Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

POLG. TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS. 377 53. §-ában irt esetek kivételével a birói illetékesség tekintetében 1868 : LIV. szabadon érvényesülhet. Hogy ez az akaratnyilvánítás a szerződő t.-cz. személyeket tekintve jogilag érvényes-e, az a kérdés már az ál- 35. §. talános magánjognak a cselekvési képességre vonatkozó szabálya Általános szerint bírálandó el, igy ennél a kérdésnél a perjog és az álta- illetékesség. lános magánjog elveinek találkozási pontja van. Minden jognak főelemét a biróság előtt való érvényesithetés adja meg, ez jogi mivoltával össze van nőve. Midőn a fentiek szerint a prts. a feleknek a birói illetékesség tekintetében szabad elhatározást engedett, a feleknek a követelés érvényesitése tekintetében alapul veendő jogos érdekeit tekintette. Ép ez a jogos érdek vezérelte a törvényhozást akkor is, midőn egyes követeléseknek a tárgyuknál fogva kivételes birói illetőséget biztositott, minő pl. a K. T. 324. §-ában körülirt kereskedelmi követeléseknek, a melyeknél a hitelező kereskedő jogos érdekeinek megvédése volt a vezérlő momentum. Ezek után rátérve arra a kérdésre, hogy vájjon a fenti követelések birói illetékessége tekintetében a jogátháramlás változtatást tesz-e? Előre bocsátva azt, hogy a jogutódlásnál általános szabály az, hogy a jogutódra mindama jogok átszállanak, a melyek nem voltak a jogelődnek a legszemélyesebb jogai, a melyeknek létezése az ő személyével össze vannak forrva; ez az általános szabály alkalmazandó az u. n. részleges jogátháramlásnál is, midőn a jogelődnek csak bizonyos jogos követelése száll át a jogutódra. Az élők közötti jogátruházás egyik neme az engedmény, a melynek fogahnát az osztrk. ptkv. 1392. §-a következően határozza meg: „Midőn valamely követelés egyik személy által a másikra ruháztatik s ez azt elfogadja, akkor a jognak átváltoztatása uj hitelező közbejöttével létesül, az ily szerződés átengedésének (cessio) hivatik'-'; az 1393. §. szerint az engedményezésnek tárgya lehet minden elidegeníthető jog, kivéve azokat, melyek a személyhez kötvék, következőleg avval elenyésznek. A birói illetékesség tekintetében a felek szerződő akarara, mint fentebb érintetett, szabadon érvényesülhet, továbbá pedig ott, hol a törvény biztositott valamely követelésnek kivételes birói illetékességét, ott a hitelező jogos érdekéből, illetve a követelés tárgya minőségéből indult ki; s maga a követelés pedig vagyonjogi természetű, s az, hogy mely bíróságnál érvénj^esithető, az lényegével teljesen összefügg ; ennélfogva bizonyos követelésnek valamely bíróságnál való érvényesítési joga nem tekinthető oly személyes jognak, mely az illető személylyel annyira össze lenne forrva, hogy ne lenne jogutódlásnak helye; mert e tekintetben jogutódlás különböző nemei közt nincs különbség; teljesen egy. ha engedményes vagy örökös, vagy pedig utóbbi czégbirtokos érvényesiti a jogát; jogi képtelenség volna az örököst elzárni attól, hogy annál a biróságnál érvényesíthesse jogát, a hol az örökhagyónak tenni jogában állott volna, ez ellenkeznék a jogutódlás természetével; avagy helyes volna-e valamely czég átruházása esetén a czég utóbbi birtokosától e jogot megtagadni? Az engedméiryezést közelebbről tekintve, mint az előrebocsátott