Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

358 CSŐDTÖRVÉNY. Csöd- ható. De különben is a szikviz gyártás egy jelentékeny vagyonú törvény, földbirtokosnál, mint a milyen V. Lajos a g) és h) alatt mellé­26—37. §§. kelt telekjegyzőkönyvek szerint volt, oly mellékes foglalkozás, a Megtámadási mely nem vonja maga után a kereskedelmi csődre megszabott per. szabályok alkalmazását s igy a fizetések megszüntetése nem szol­gálhat alapul a keresetlevélben megjelölt végrehajtás megtáma­dására. Az elsőbiróság Ítélete ezért s az abban felhozott indokok alapján hagyatott helyben (96. márcz. 16. 786.) — Guria: A kir. ítélőtábla Ítélete a benne felhozott, valamint az elsőbiróság ítéletéből átvett indokok alapján és főleg azért hagyatott helyben; mert az a körülmény, hogy V. Lajos a czégét bejegyeztette, vélel­met állapit ugyan meg arra nézve, hogy kereskedelmi ügyletekkel iparszeraletj foglalkozott: de alperes megczáfolta ez/ a vélelmet . . . tanuk azon vallomásával, hogy V. Lajos a szikvizgyártást soha­sem folytatta és gyártelepét eladta, még mielőtt azt üzembe he­lyezte volna. E szerint helyesen mondották ki az alsóbiróságok, hogy a fizetések megszüntetése jelen esetben nem járt a Cs. T. 27. §. 2. pontjában meghatározott jogkövetkezményekkel. (97. jun. 2. 818/96. v.) 15422. Budapesti tábla: A félülfoglalás a szerzett zálogjog hatályára nézve, az alapíoglalástól önálló jogcselekményt képez­vén, ez az alapfoglalás tekintetében támasztott megtámad/isi kere­set eldöntés ér el, a csődhitelezökkel szemben hatályra nézve megbi­ráltnak és az alapfoglálás hatálytalanításával, a felülfoglalás által szerzett zálogjog is hatályon kivül helyezettnek, ez esetben már a felek különbözőségénél fogra is, nem tekinthető, ennélfogva a felül­foglalás által szerzett zálogjog hatálytalanítása iránt támasztott jelen megtámadási kereset, az alapfoglalás által szerzett zálogjog hatálytalannak nyilvánításával, jog szerint még tárgytalanná nem válván, a kereset főtárgyára nézve az elsőbiróság ítéletét meg­változtatni és azt a bíróságot a kereset érdemi megbirálására uta­sítani kellett. (96. decz. 29. 7763.)— Curia: Hhagyja. (97. jun. 11. 1904.) 15423. Curia: A közadós jogcselekményének a csődmeg­támadási jog alapján történt hatálytalansága csupán a csődhite­lezők irányában következvén be, az nem érinti a közadósnak a vele közvetlenül szerződő fél irányában fenálló jogviszonyát, ennélfogva a hatálytalanított zálogjog telekkönyvi kitörlésének nem lehet helye, hanem kimondandó a csődhitelezőkkel szemben való hatálytalanságnak feljegyzése a telekkönyvbe és a jelzálog tárgyának a csődtömeg javára való értékesithetése, tekintet nél­kül hatálytalanított zálogjogra. (97. szept. 7. I. G. 187.) 15424. Curia: Alaposnak kellett elismerni a 2. r. alperes­nek felülvizsgálati kérelmében felhozott azt a panaszát, hogy a felebbezési bíróság őt, az airyagi jogszabályoknak helytelen al­kalmazásával kötelezte a néhai H. I. hagyatéki vagyonából ki­elégített alapítvány részére felvett pénzösszegnek, az utóbb csőd alá került hagyaték csődtömegének leendő visszatérítésére. A felebbezési bíróság által megállapított tényállás szerint, a 2. és

Next

/
Thumbnails
Contents