Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

CSŐDTÖRVÉNY, 357 mint ennek utána, sőt egész 1890. aug. 16-ig-mi felismerhető vál- Csődtozás sem állott be, azt pedig-, alperes be nem ismerte, hogy törvény, közadós az engedményezési ügylet létrejöttekor előtte kijelentette 26—37. §§. volna, hogy fizetni nem képes, egyéb adatot pedig felperes az Megtámadási állított fizetés-megszüntetés tekintetében fel nem hozott. (97. nov. per. 30. 4326.) 15421. Szabadkai tvsz.: Felperes, a Cs. T. 27. §. 2. pontja értelmében, azon az alapon támadja meg az alperes javára foganatosított biztosítási végrehajtást, mert .... V. Lajos mint bejegyzett kereskedő olyannak tekintendő, a ki fizetéseit megszüntette akkor, midőn az ellene kieszközölt végrehajtás foganatosítása alkalmával a hitelező követelését nem biztosította és illetve ki nem elégítette . . . Tekintve azonban, hogy a fizetések megszüntetése és az arról való tudomás megtámadás alapjául csakis akkor szolgálhat, ha a közadós kereskedő volt .... ellenben nem kereskedő közadós ellen foganatosított végrehajtás a Cs. T. 27. §. 2. pontja alapján sikerrel csak abban az esetben támadható meg, ha a végrehajtás foganatosításakor a közadós ellen a csődkérvény már beadatott és erről a biztosítást vagy kielégítést nyert hitelező ugyanakkor tudomással birt; minthogy az alperes tagadásával szemben felperes nem mutatta ki V. Lajos kereskedői minőségét, mert az a körülmény egymagában véve, hogy V. Lajos az egyéni czégek jegyzékébe bevezettetett, még nem bizonyitja azt, hogy V. Lajos, a K. T. 3. §-ánah meghatározásához képest, saját nevében kereskedelmi ügyletekkel iparszerüleg valóban foglalkozott: mert továbbá a 37- alatti kivonatban V. Lajos nem kereskedőnek, hanem szénsavas viztelep tulajdonosnak van bejegyezve és mert a b) alatti végzés szerint is nem a Cs. T. 241. §-a értelmében a fizetések megszüntetése alapján, hanem a Cs. T. 84. §-a értelmében azon az alapon nyittatott V. Lajos ellen a csőd, mert tartozásai vagyonát meghaladták .... végül mert tanuk bizonyították, hogy V. Lajosa szódagyárat el-, illetve haszonbérbe adta, szódavizgyártással, illetve elárusitásával soha nem foglalkozott. Ezeknél fogva a V. Lajos ellen alperes javára foganatosított végrehajtás azon az alapon, hogy a foganatosítás tűrése által fizetéseit megszüntette, a csődhitelezők irányában hatálytalannak ki nem mondható és minthogy a felperes nem is állította, annál kevésbbé bizonyította, hogy a megtámadott biztositási végrehajtás foganatosításakor V. Lajos ellen a csődnyitási kérvény már beadatott volt, a megtámadási kereset törvényes alappal nem bir. (95. decz. 15. 30,184.) — Szegedi tábla: A K. T. 3. §-a értelmében kereskedőnek az tekintendő, a ki kereskedelmi ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik. Egymagából tehát abból, hogy V. Lajosnak, mint szénsavas viztelep tulajdonosnak a czége, a megtámadott végrehajtás foganatosítása idejében a czégek jegyzékébe be volt vezetve, és hogy a szabadka-palicsi villamos vasút kiépítésére alakult nem kereskedelmi társaságnak egyik tagja volt: az a tény, hogy V.Lajos kereskedelmi ügyletekkel valóban foglalkozott, meg nem állapit-