Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

VII. CSŐDTÖRVÉNY. a) Irodalom. Balog Arnold : A hitelezők megkárosítására irányuló vagyonátruházások. (Jogegyl. ért. 138 füzet.) Balpataki/ Imre: A megtámadási keresetekre vonatkozó meghatalmazás pótlásáról. J. K. 97. 395. Balpataky Imre : Megtámadási per inditására való felhatalmazás. J. K. 98. 15. Drill Béla : A csődhitelezők birói kihallgatásáról. Ü. L. 97. '23. Messinger Simon : Az uj horvát megtámadási jog és a csődtörvények. Ü. L. 97. 46. Pap József: A csődtömeggondnokságokról. J. 97. 43. Ugyanerről: Ödön fi Miksa u. o. 146. Raffay Ferencz : Néhány megoldatlan kérdés a csődtörvényben és gyakorlatban. J. 97. 359. Rosenthal Mór : A megtámadási jogról. J. 97. 319. h) Joggyakorlat. 15413. Curia: Az alperes felülvizsgátati kérelmében arra ^ § alapított panasza, hogy a felebbezési biróság helytelenül alkal- bérleti szerzömazta a csődtörvénynek a beszámításra vonatkozó jogszabályt^, ^aíí^a a akkor, a midőn nem adott helyet az alperes részéről a felperes törvénynyel csődtömeg által ellenében érvényesített kereseti höveteléssel szem- szemoen ben a vagyonbukott hagyatékáuak örökhagyója ellen fennálló (Beszámítás) váltókövetelése beszámithatására irányuló kifogásának, alaptalan. A felébb, biróság ítéleti tényállása szerint ugyanis nem vitás a felek között az, hogy az alperesnek az örökhagyó 0. Gy. herc^eg elleni váltókövetelése az utóbbinak hagyatékára elrendelt csőd megnyitása előtti időtől származik és hogy az a csődnyitás után járt le Vitás csak az, hogy a felperes csődtömegnek az a követelése, a melyet az alperes ellen, ennek az örökhagyóval a csőd megnyitása utáni időtartamra és kiterjedő hatálylyal megkötött haszonbérleti szerződése alapján, a csődnek tartama alatt esedékes bérrészlet iránt érvényesített, az alperesnek a csődnyitás utáni időből származó oly tartozását képezi-e, a melyre nézve a beszámításhoz való joga a csődt. 39. §. 1. pontja szerint ki van zárva ? Az alperesnek panasza szerint a csőd tartama alatt lejárt haszonbér részletösszegre nézve ő azért nem válhatott a csődtömegnek adósává, mert jogügyletet a csődtömeggel nem kötött, hanem fizetési kötelezettsége a csődtömeg irányábban is az örökhagyóval még a csődnyitás előtt létesített jogügyletből ered és csakis az esedékességnek időpontja következett be a csődnyitás után s mert a esődt. 22. §. rendelkezéséhez képest, a közadóssal mint bérbeadóval megkötött haszonbérleti szerződési viszonyon, a csődnyitás által változás be nem áll, csupán a csőd-