Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

344 VÁLTÓTÖRVÉNY. Váltó- vonatkozóan előterjesztett kifogás pedig az első bíróság Ítéletében törvény, felhozott okokból helyesen mellőztetett. De nem volt figyelembe 98—101. §fj. vehető alperesnek az a kifogása sem, hogy a keresethez b) alatt Váltóóvás. csatolt óvás a V. T. 99. §. b) pontja rendeletének ellenére az óvatoló személy aláírásával ellátva nem lévén és az óváskönyvből kivett, bár hitelesített óvásmásolat a 101. §. értelmében a váltó birtekosnak vagy meghatalmazottjának eredetben kiadandó óvás hiányát nem pótolhatván: a visszkeresetnek a V. T. 41. §. 2-ik pontjában megállapított egyik előfeltétetele, a szabályszerű óvás hiányzik. Az magának felperesnek előadásából megállapítható, hogy részére a 101. §. első bekezdésében érintett óvás eredetben ki nem adatott és hogy a b) alatti óvás a 101. §. második bekezdése értelmében a gyöngyösi kir. járásbíróságnál vezetett óváskönyvben foglalt és az óvatoló személy aláírásával ellátott megfelelő óváslevélnek hiteles kiadmánya. Kérdés tehát, hogy ez utóbbi az előbbi hiányát pótolja-e ? E kérdés igenlő értelemben volt megoldandó ; mert nem vitás, hogy a b) alatti kiadmány az óváskönyvbe foglalt és a 101. §. rendelkezéseinek figyelembevételével szintén eredetinek tekintendő óváslevélnek hü másolata s különben is vitás, hogy az óvatolási jogcselekmény egyáltalán ugy ment végbe, a mint az a b) alattiban tanúsitva van Az óvás kellékének lényegét az óvás felvételének ténye képezi, a jelen esetben pedig az óváskönyvbe foglalt óvólevél az óvatoló aljegyző aláírásával és hivatalos pecséttel el lévén látva, a 99. §-ban előirt feltételeknek megfelel s ennélfogva az mindenben a félnek kiadatni rendelt óvást pótolja. Arra, hogy a 101. §. 1. bekezdése értelmében felperesnek eredetben az óvás ki nem adatott, döntő suly nem helyezhető, mert ahhoz, hogy az óvás eredetben a félnek ki nem adatik a törvény semmiféle jogkövetkezmény/ nem füz; a fél részére kiadandó eredeti kiadmányának hiánya tehát mayának az órásfelvétel tényének érvényességét nem érinti. (97. nov. 10. 635. J. 98. 1.) 15396. Curia: A takarékpénztárnál alkalmazott főkönyvelő ebbeli minőségénél fogva oly alkalmazottnak tekintendő, a ki különös felhatalmazás hiányában is feljogosítottnak tartandó az óvatoló közjegyző előtt annak kijelentésére, hogy van-e a bemutatott váltóra fedezet. (97. jul. 1. 1236, Dt. 3. IX. 47.) 15397. Curia: Habár az óvás hátlapjára vezetett váltó másolatban az óvatolást teljesítő közeg az óvatolt váltó kibocsátójául szereplő „Rohrlich Ede és Sajovits czégu-et hiányosan tüntette ki; mert csak „Rohrlich és Sajovits" neveket irta a másolatba, miután az elfogadó, ki alperesként hasonlóan beperesitve lett, nem tagadta, hogy a kereseti váltó ugyanazonos azzal, a mely neki fizetés hiánya miatt bemutattatott s megóvatoltattatott s igy nem szenvedhet kétséget, hogy az óvás a kereseti váltóra vonatkozik, eme nyilvánvaló tollhiba miatt az óvás érvénytelennek nem volt tekinthető. (403/96.) 15398. Curia: Felperes az által, hogy a felvett óvásban megállapította, hogy a nem települ, de egyszerű fizetési helyül