Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

28 DOLOGI JOGOK. Zálog. 14873. Curia : Az ingatlanra bekebelezett zálogjog erejéig a Zálogjog ter-terhelt ingatlan uj tulajdonosa köteles tűrni, hogy a hitelező magát jedelme. azon ingatlanokból végrehajtás utján kielégíthesse. Ha a kamatokra Kamat, vonatkozólag a zálogjog csal- meghatározott bezárt időpontig van bekebelezve, a hitelező az azon időponton tul folyó kamatok kielégitését az ingatlanokból nem követelheti, A perfeljegyzési költségek mint peren kivüli költségek, ha a jogátszállás előtt bekebelezve nem lettek, szintén nem követelhetők. (1203/95.) Zálogjog 14874. Curia : Felp. a tkvi rendts. 155. §-a alapján benyújtott szerzése, keresetét arra alapítja, hogy a bekebelezési engedélyt tartalmazó okirat kötelezvény alakjában állíttatott ki ugyan, de ő erre értéket nem kapott és az okirat csak biztosítékul szolgált azokért a károkért, melyek alperest a felperes apjáért elvállalandó kezességeért érhetnék és miután alperesnek; kezessége igénybe nem vétetett, a zálogjog is hatályát vesztette. Beismeri tehát felperes azt, hogy a zálogjog eredetileg érvényesen kebeleztetett be, minek folytán őt terheli annak bizonyitása, hog}r a zálogjog a bekebelezés óta elenyészett vagy megszűnt. Ezt azonban felperes nem bizonyította. Ugyanis : Érvényes zálogjog szerzéséhez nem szükséges, hogy a követelés, melynek biztosítására a zálogjog létesül, a zálogjog tulajdonosának saját tartozása legyen, hanem az más tartozásának biztosításául is adható. Érvényes követelés tehát ebben az esetben is létezhet és igy az a teljesen közömbös körülmény, hogy a tulajdonos a zálogjogot kötelezvényben és érték kiszolgáltatása nélkül adta, az ennek alapján eredetiles: érvényesen bekebelezett zálogot megszüntető ténynek nem tekinthető, miből következik, hogy az érték tagadott kiszolgáltatásának bizoiryitása ebben a perben döntő körülményt nem képezvén, az erre kinált főeskü mellőzendő és annak el nem fogadása és vissza nem kínálása perjogi következményekkel nem jár (1898. máj. 10. 624.). A záloghite- 14875. Curia : A zálogtárgy birtokosa, a mennyiben követelése lezö jogköre. az elzálogosító adós által lejártakor ki nem iizettetik, csak azzal a joggal bir, hogy követelésének a zálogtárgyból való kielégítését követelhesse és pedig más kikötés hiányában csak birói közbenjárás mellett, vagyis akkép, hogy adósát beperelvén, a kézi zálogra végrehajtást vezethet, ellenben a zálogtárgy birtokosa önálló keresettel a zálogul adott követelés adósa ellen fel nem léphet és mert felperes az alpereseket terhelő követelésre az elzálogosítás fotytán tulajdonjogot nem szerezvén, alperesek a tartozásukat lejártakor a tulajdonosnak, vagyis az elzálogosító b.-csabai népbanknak megfizetni jogosítva voltak. A mennyiben tehát felperes a neki zálogul adott követelésből kielégítést kívánt volna szerezni, az ő adósát a b.-csabai népbankot perbe vonni, vag}' gondoskodni tartozott volna arról, hogy alperesek tartozásuk lejártakor az ő kezéhez fizessenek. Azonban felperes fel sem hozta, annál kevésbé bizonyította azt, hogy közte, az alperesek és a népbank között a tekintetben megállapodás történt volna, vagy hogy ő a csabai népbank kérdéses követelésének lejárata idejében arra a követelésre akár engedmény, akár más