Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

DOLOGI JOGOK 29 uton tulajdonjogot, vagy az ő kezéhez való fizetésre követelési Zálog, jogot szerzett volna (97. okt. 29. 5573. Dt. Leguj. f. X. 60.). 14876. Curia: A felebbezési bíróság, felp. jelzálogkeresetének Jelzálog két okból nem adott helyet. Az egyik ok, hogy a 23/884. sz. helytelen behagyatékátadó végzés, a melynek nyomán felperes és telek- jegyzése. könyvön kivül engedményező nővére B. I. javára 500-f-50 frt erejéig zálogjog létesittetett, tévedésen alapszik; a mennyiben a hagyatéki tárgyalások folyamán, 1881. november hó 22-ik napján felvett jegyzőkönyv tartalma szerint a hagyatéki ingatlan, vagjds az ez idő szerint zálogtárgyul szolgáló f.-olcsvai 28. sz telekjegyzőkönyvi ingatlan birtoktest, a hagyományok kifizetésétől mentesen jutott D. A. örökös tulajdonába és a hagyományosok, egyedül arra a követelésekre, illetve ingó hagyatékra utaltattak, a melyekből végrendelkező, néh. férje M. L. hagyatéka ellen birt. A kereset elutasításának második indokául pedig azt hozza fel a felebbezési bíróság, hogy maga az a bejegyzés is, melylyel felperes és jogelőde javára a zálogjog kitünteitetett, a telekkönyvi hatóságnak 784/1884. sz. a. hozott végzésével, szintén tévesen lett elrendelve, minthogy a hagyatéki biróság 23/1884. sz. végzésében a zálogjog bejegyzésére nézve sem intézkedés, sem megkeresés nem foglaltatik. Felperes felülvizsgálati kérelmének alapindokát annak kiemelése képezi, hogy a fenforgó kérdés megbirálásánál, a jelzálogos hitelező és a dologi adós közötti jogviszonyra vonatkozó jogszabályok szolgálnak irányadóul, és ezek alapján alperesek, kik a felperes és jogelőde javara bekebelezett zálogjoggal terhelten vették ingatlanukat, felperes zálogjogának érvényesítését, csak a zálogjog alapjául szolgáló követelésnek megszűnte esetére kifogásolhatnék ; és minthogy alperesek ily irányú kifogással nem éltek, a felebbezési biróság Ítéletében felhozott körülmények, felperes keresetének elutasítására törvényszerű indokul nem szolgálhatnak és pedig annál kevésbé, mivel a 23/1884. sz. átadó végzésben, felperes követelésének kifizetésére alperesek tulajdonos jogelőde a végrendeleti örökös van kötelezve és pedig az ingatlanból is, és az átadó végzés valódisága alperesek részéről meg sem támadtatott, de egyébként is, a felebbezési biróság által tett következtetések a hagyatéki iratok tartalmával meg is czáfoltatnak, a mennyiben az 1877. szeptember 12-én tartott hagyatéki tárgyalás alkalmával a végrendeleti örökös, a felperes követelésének kifizetését kifejezetten kötelezte. Való ugyan, hogy a fenforgó kérdés a jelzálogos hitelező és a dologi adós közötti jogviszonyra vonatkozó jogszabályok alapján bírálandó meg, ehhez képest tehát vizsgálandó, hogy ezeknek a jogszabályoknak figyelembe vételével felek jogviszonya minő tartalommal bir. A telekkönyvi intézményre fennálló és a kérdéses viszonyra alkalmazandó jogszabályok értelmében a telekkönyvi bejegyzések hatályának alapfeltételét az képezi, hogy a bejegyzés alakilag törvényszerűen, jelesül valamely bejeyyzésre alkalmas okirat álapján létesüljön, és továbbá, hogy a bejegyzés alapjául szolgált okirat tartalma az anyagi jog szempontjából érvényes