Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

DOLOGI JOGOK. 27 — ha az puszta szívességből engedtetett meg — megtiltani, azt Szolgalom. nemcsak meg nem tette, hanem alperesek jogelődének használati Kút hasznajogát kifejezetten elismerte ; mindezekkel pedig1 . . . kétséget latdnak joga. kizáró módon bizonyítva van az, hogy a kut használata, ha nem is közös tulajdonul, mégis a 201. és 200. helyrajzi számú házak mindenkori birtokosai javára közös erővel épittetett és ily módon a peres felek jogelődei közt szerződés utján telki szolgalom létrejött és pedig annyival inkább, mert felperesek arra nézve, hogy a kut használata az ő tetszésükön alapuló lett volna, s^mmi bizonyitékot sem szolgáltattak. (98. ápr. 13. 5554/97. P. XXXVI. 8.) 14871. Curia: Minthogy pedig az osztrák p. tkv. 485. §-nak Haszonélvezet rendelkezéséből kifolyóan csakis a haszonélvezeti szolgai mi jog átruházása. mint ilyen nem ruházható át másra, de e jog használatának más részére való átengedése vagy é jogról a dolog tulajdonosa ja cár" való lemondás a hivatkozott törvény által kizárva nincsen és annak jogérvéngességéhez írásbeli szerződés még akkor sem kívántatik meg, ha a haszonélvezeti jog a jogosult javára télékkönyvileg van bejegyezve s minthogy alperesek birtoklásnak jogalapját felperesnek ama saját ténye képezi, melynél fogva az alpereseknek a belsőség használatát haláláig átengedte, helyesen határoztak az alsó biróságok, midőn felperest ama kereseti kérelmével, hogy alperesek a belsőségéből való kiköltözködésére és annak felperes kizárólagos birtokába és használatába átadására köteleztessenek, elutasitották. — Curia: Hhagyja. (I. G. 416/96. 97. márcz. 17.) V. Zálog. a) Irodalom. (L. a 3. lapon.) b) Joggyakorlat. 14872. Curia: A másodbiróság ítéletének megváltoztatá- A zálogjog sával egész terjedelmében az elsőbiróság ítélete hagyatik hely- felelősség?. ben, . . . mert .... a szabadfalvi takarék- és hitelintézet javára bekebelezett zálogjog oly biztosítási okirat alapján kebeleztetett be, a melyre vonatkozólag a szabadfalvi hitelintézet által 1895. július 14-én kiállított és D) alatt mellékelt törlési engedélyben a jogosult kinyilvánítja, hogy a biztosítéki okirat szerint tervezett hitelezés létre nem jött, a kérdéses zálogjog e szerint nem vonatkozik valamely fennálló követelésre ; minthogy pedig a zálogjog csak járulékos jog, az csak követeléssel együtt ruházható át, csupán a zálogjogra vonatkozó engedmény tehát C) 34. alatt alperes javára helytelenül kebleztetett be és a mennyiben alperesnek felperes ellen más fennálló követelése volna, annak biztosításául azt a zálogjogot igénybe nem veheti, a C) 34. alatti bejegyzés önállóan nyilvánkönvvileg fenn nem tartható. (97. jun. 2. 753. P. XXXIV. 18.)