Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)
KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 297 bezés költségeinek viselésére is köteleztetett. (97. szept. 15. Kereskedelmi 825. v.) törvény. 15307. Budapesti hereslt. és vtsz.: Ad I. Alperes azon érve- 368—383. §§. lését, hogy az a) alatti könyvkivonat 1. tétele alatt felszámított Bizományi 900 frtot felperesnek megfizetni azért nem tartozik, mert ő ezen ügylet. árukat nem felperestől, hanem K. Mihály bizományostól vette, figyelembe venni nem lehetett, mert beismeri, hogy az a) alatti könyvkivonatban felszámított árban a b) alatti könyvkivonatban részletezett árukat felperestől közvetlenül kapta és erről ugy a g) alatti számla, valamint az o) alatti kisérő levél utján értesítve lett, amely okmányokban arról is értesíttetett, hogy az áruk vételára felperes czégnél fizetendő; mert az alperes az árukat át- és használatba vette; mert felperes ezen követelése ellen csak akkor tett kifogást, a mikor felperes 1895. évi febr. hó 12-én a fizetésre felszólította, tehát 1894. nov hó 6-tól 1895. évi febr. hó 15-ig felperest arról nem értesítette, hogy tőle mit sem rendelt, hogy az átvett áruk vételárával nem neki, hanem K. Mihálynak tartozik. Ily körülmények között közömbös az, vájjon K. Mihály ügynök vagy bizományos volt-e, mert ha valónak vétetnek is alperes azon érvelése, hogy alperes K. Mihály mint bizományossal kötötte meg az ügyletet, azt a K. T. 374. §-a szerint K. Mihály felperesre átruházhatta, ezen átruházásról pedig a teres tudomást szerzett akkor, a mikor az árukat, az arra vonatkozó számlát és kisérő levelet felperestől megkapta és alpers ezen átruházást tudomásul is vette, mert az ellen azonnal kifogást nem emelt. Ezeknél fogva, minthogy alperes az árut át- és használatba vette, meg kellett állapítani azon körülményt, hogy alperes közvetlen jogviszonyba lépett felperessel s igy annak az az által küldött áruk vételárát megfizetni is tartozik. (96. márcz. 13. 101,977/95.) — Budapesti tábla: Az elsőbirőság Ítéletének felebbezett részét, az első tételt, illetőleg a K. T. 374. §-ára alapított indok elhagyásával a benne felhozott indokok alapján és azért kellett helybenhagyni, mert az a) alatti könyvkivonat 1. tétele alatti áruk az alperes által beismerten megkapott g) alatti számla és az o) alatti kísérőlevél mellett küldetvén, tekintettel arra; hogy felperes a g) alatti számlában a maga javára kérte irni és kifejezést adott annak, hogy az árut alperes számlájára küldte, az o) alatti levélben pedig a fizetést és a váltók aláírását magára nézve kívánta, alperes nem lehetett kétségben az iránt, hogy felperes a küldött árukra nem K. Mihályt, hanem alperest kívánta vevőnek tekinteni; mert alperes, amennyiben ezeket az árukat elfogadta és megtartotta, a felperes által a g) és o) alattiban közölt feltételeket elfogadottnak tekintendő és igy az általa beismerten elfogadott és megtartott áruk általa a felperes által szabott és vele közölt feltételek mellett megvetteknek tekintendők ; mert ennélfogva az elsőbirőság helyesen állapitotta meg, hogy alperes felperessel az 1. tétel alatti áruk elfogadása és meg tartása által közvetlen jogviszonyba lépett és az áruk vételárát megfizetni felperesnek tartozik (96. szept. 11. 1270). — Ouria:
