Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)
298 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi Hhagyja a benne felhozott és elfogadott indokokból és azért, törvény, mert a peres felek között a kereseti árukra nézve közvetlen jog368—383. §§: viszony állván fel, felperesnek nem kellett és nem is lehetett a Bizományi K. T. 374. §-a szerinti bizományosi átengedést bizonyítani. (97. ügylet. máj. 18. 1296/96. v.) 15308. Kassai tvsz.: Felperes azt állítja keresetében, hogy a V) alatti áruszámla és a c) alatti fuvarlevél tanúsága szerint 1894. évi február hó 1-én R. Viktor kassai ügynök utján alperesnek 95 zsák rizst 1656 német birodalmi márka 95 fillér, vagyis 1016 frt 54 krórt el- és átadott s a vételár törlesztésére mindaddig csak 300 frtot kapott, aminélfogva alperes hátralékos vételár czimén 716 frt 54 krral . . . adósa. Alperes védekezése keresettel szemben abban összpontosul, hogy neki R. Viktor kassai ügynök bizományos és propre kereskedő, a kivel alperes 2-/. alatti könyvkivonata szerint ugy az előtt, mint azután is közvetlen üzleti összeköttetésben állott, 1894. évi február 1-én a 3y. alatti factura mellett a saját nevében eladott mustra szerint 95 zsák rizst ... és kiköttetett, hogy a Brémából érkezendő rizs fuvardiját és vámját alperes tartozik az eladó terhére előlegezni. A rizs azután a c) alatti eredetije kapcsán február 14-én megérkezett, alperes azt mint mustra szerint átvette s a kikötött vételárt ... a 27- alatti könyvkivonat „Soll" rovatának 1894. évi február 17-től márczius 9-ig terjedő tételei s a 3-/. alatti facturára az eladó R. Viktor által rávezetett nyugta tanúsága szerint részint a kifizetett fuvar- és vámdijakban, részint készpénzben a nevezettnek hiány nélkül kifizette. Tagadja ehhez képest alperes, hog}^ közte és felperes között vételi szerződés vagy bármiféle kötelező viszony létesült, . . . hogy felperes neki a b) alatti factura eredetijét megküldötte, hogy ő azt megkapta és hogy felperesnek 300 frtot fizetett volna s ez alapon a kérését teljes elutasítását kérte. Felperes . . . arra hivatkozott, hogy R. Viktor a kereskedelmi czégjegyzékbe az e) alatti hiteles czégkivonat tanúsága szerint, mint „fűszer- és anyagáru ügynök" volt bejegyezve, ily minőségben az i) alatti „Comissions-Nota" és a 1c) alatti factura szerint a peres felek között 1892. évi október havában rizsvételi ügylet megkötését már közvetítette, bizományi, avagy önálló kereskedéssel és áruraktárral nem birt és igy alperes nyilván tudta, hogy a nevezett, mint teljesen vagyontalan ügynök, a saját nevében ügyletet nem köthet, különösen pedig tekintélyesebb összegű gyarmatáru eladására a saját nevében nem vállalkozhatik; a miből nyilvánvaló, hogy alperes csakis azért vitatja most a vételnek közte és R. Viktor között történt létrejöttét, hogy ekként az időközben Amerikába szökött R. Viktor által történt megkárosítását — a kinek t. i. alperes állítása szerint a vételarat felperes hozzájárulása nélkül kifizette — jogtalanul felperesre hárítsa; kitűnik ez felperesnek érvelése szerint abból is, hogy alperes akkor, a midőn őt felperes az engedélyezett 4 havi hitel elteltével a kassai kereskedelmi bank utján a fizetésre felszólította, 1894. június 22-én kelt g) alatti levelében a vételár kifizetésével védekezett
