Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

296 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi tetést megerősíti az a körülmény is, hogy az alperes kifogásaitörvény, ban annak igazolására, hogy fel sem volt tehető nála a 4000 mm. 368— 383. §§. tengeri valóságos szállítása iránti szándék, hivatkozott arra, hogy Bizományi ő foglalkozásánál fogva egyszerű magánhivatalnok; a felperes ügylet. azt, hogy csakugyan magánhivatalnok, következő perbeli nyilat(Tőzsdei ügy- kozatában kifejezetten nem is tagadta, hanem csak az alperesei.) nek arra alapított feltevésének helyességét vonta kétségbe ; már pedig az nem lehet kétséges, hogy az élet mindennapi tapasztalata alapján az alperesnek feltevése tartandó igazoltnak. De annak, hogy az A) alatti szállítási ügylet tisztán árkülönbözeti tőzsdei ügylet megkötésére irányult s a megbízásnak ily természetéről a bizományosképen szereplő felperes gondnokoltjainak tudomása volt, kétségtelen bizonyítékát szolgáltatja a felperes gondnokoltjának az az eljárása és magatartása, a melyet az alperes irányában az A) a. kötés után az ügylet lebonyolítása alkalmából az alpereshez intézett, ez által 2—7. alatt bemellékelt leveleknek tartalma szerint tanúsított. E levelekben alperest még jóval az A) a. szerint meghatározott teljesítési határidő elérkezte előtt ismételten figyelmezteti a tengeri tőzsdei árának emelkedésére. Erre való utalással a 2. a. levélben ajánlja az alperesnek a tengeri eladása, másfelől a rozs vétele által való további speculatiót; ilyen irányban kéri az alperesnek megbízását. A 3. alatti levélben ujabb áremelkedést a tengeriben jelezve, már azt tanácsolja, hogy a még nagyobb veszteség elkerülése végett legjobb lesz a kötelezettségből „kimenni", ellenkező elhatározás esetére ujabb pénzbeli fedezet küldését kéri. Az 5. alatti levél szerint a kötelezettség további fentartását a folytonos emelkedés következtében az alperesre még nagyobb veszteséggel járónak jelezvén, őt arról értesiti, hogy az ügyletet a tengerinek tőzsdei napi ára szerint történt fedezése által lebonyolította s az alperest az árkülönbözet szerint jelentkező veszteséggel megterhelte. Ezeknek a leveleknek tartalma nyilvánvalóvá teszi, hogy a felperes gondnokoltja az ij alatti ügylet foganatosításánál a koczkázatot már ennek megkötésétől fogva kizárólag a tengeri tőzsdei árábkn időnként jelentkező különbözetben kereste, a valóságos szállítási szándékot az alperes részéről nem is tételezte fel s a bizomány alakjában létesített A) alatti ügylet lebonyolításánál épen ugy, mint a megbízás elfogadásakor az A) a. tartalma szerint pusztán a tőzsdei árkülönbözetet tartotta szem előtt. A tisztán tőzsdei árkülönbözetre alapított, a szerencsejáték természetével bíró ügyletből pedig a bizományosnak követelése sem lévén megítélhető a megbízó irányában, a felperes ily természetű kötelmi viszonyból eredő kereseti váltókra alapított keresetével a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával s az elsőbiróság ítéletének helybenhagyásával el volt utasítandó. A teljesen ügy vesztes felperest az elsőbiróság a perköltségben helyesen marasztalván, e részben is az elsőbiróság ítélete volt helybenhagyandó ; a perköltség mennyisége azonban a másodbiróság által megfelelően meghatározott összegből állapíttatott meg s egyúttal a felperes a sikeres feleb-