Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 277 hibáról tehát a jelenlegi esetben szó sem lehet: az előadottakból Kereskedelmi folyik, hogy alperes a kifogástalanul átvett áru vételárát a ktkv. törvény. 346. §-a szerint megfizetni köteles és hogy az árunak a ktkv. 346., 347 §§. 346. §-a szerinti elárvereztetését az eladó rovására eszközölnie Rendelkezésre Jogában nem állott. (96. decz.'29.; 26., 16. — Curia: Hhagyja. bocsátás. (97. jun. 30. 288. J. 97. 35.) 15289. Curia : A K. T. 351. §-a esetében a 347. §. értelmében megtartható árverés elrendelésének kérdése iránti intézkedés nem tartozik ugyan a bíróságok hatáskörébe, mert az idézett törvényhelyek feltétlen joyot adnak a kérvényezőnek ahhoz, hoyy az át nem vett árukat hiteles személy közbenjöttével, tehát bíráséig utján is, de csak saját veszélyére és költséyére eladhassa, maga az árverés megtartása azonban a biróságnál is kérelmezhető, miből folyóan az el só bíróságnak az az eljárása, hogy az árverés elrendelése kérdésében határozott, szabályellenes, de « foganatosítás iránti intézkedés megsemmisítésére elegendő ok még sem forog fenn ; mert az ez iránti intézkedés a kereskedelmi eljárás 10. §-a értelmében a yártisbiróság illetőségi körébe tartozik ugyan, minthogy azonban a törvényszék az árverés megtartása iránt a járásbíróságot kereste meg, a fenforgó szabálytalanság nem lényeges : a másodbiróság végzésének megváltoztatásával az elsőbiróság végzését helyben kellett hagyni oly értelemben, hogy az árverés nem rendeltetik el, hanem csupán annak foganatosítása iránt tétetik intézkedés. (97. okt. 28. 538. Dt. 3. X. 81). 15290. Szegedi tábla: Alperesnek beismerése szerint a vételi ügylet megkötése idejében az eladott 110 láda tojásból csakis 82 láda volt becsomagolva és ebből felperes mindössze tüzetesen 3 ládát vizsgált meg. Felperes tehát a vételkor még a 82 láda tojást sem vizsgálta meg, a hiányzott 28 ládát pedig egyáltalán meg nem vizsgálhatta és így csak Szegeden jutott abba a helyzetbe, hogy a megvett egész készletet tüzetes vizsgálat alá vehesse. Az a tény, a mit alperes- vitat, hogy a tojásáru ;)ab B.-Almás pályaudvar" volt eladva, csak azt jelenti, hogy a költséget a b.-almási pályaudvarig alperes, innen Szegedig felperes viseli. Ezek szerint . . . helykülönbség mellett kötött ügylet jött létre, & mely esetben a K. T. 346. §-a értelmében felperesnek jogában állott az arut az átvétel helyén, Szegeden megvizsgálni és . . . rendelkezésre bocsátani. A . . . rendelkezésre bocsátás ellenében alperesnek a kötelességében állott annak a bizonyitása, hogy az áru a kikötött minőségű volt, alperes azonban ennek a kötelességnek meg nem felelt. A K. T. 348. §-a értelmében, ha az áru a kikötött vagy törvényi kellékeknek meg nem felel, a vevőnek jogában áll az ügylettől elállani és kára megtérítését' követelni. Ez a jog tehát . . . felperest is megilleti. De felperes azzal, hogy a küldött 110 láda tojás rendelkezésre bocsátásakor az árn elfogadását megtagadta, az árut a K. T. 347. §-a értelmében csakis őrizet alá vette. Ha ennek ellenére felperes utóbb mégis az őrizet alá vett áru egy részével egyoldalúan mint sajátjával rendelkezett és a rendelkezésre bocsátást ugy mint azt