Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

274 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi gépnek vételára fejében állította ki és hogy a felperes által szál­törvény, litott gépet az alperes mint szerződéselleneset nem vette át, hanem 319. §. a felperesnek rendelkezésére bocsátotta és visszaküldötte, amint üj ajánlat, a felperes a*/, alatti levelet intézte az alpereshez. Ebben a levél­ben pedig a felperes, habár emlitést tesz arról, hogy .a vissza­küldött gépet az alperes rendelkezésére beraktároztatta, mégis ielhivja az alperest, hogy személyesen feljöjjön és válassza ki az igényeinek legjobban megfelelő gépet és készségét nyilvánitja, hogy kívánságainak eleget fog tenni. Ennek a levélnek az a tar­talma, amely szerint a felperes más gépnek kiválasztását alperes­nek megengedi, csak is uqy értelmezhető, hogy az eredetileg meg­kötött vételi szerződéstől a szállitott gépnek visszaküldése követ­keztében a fdperes maga is elállott s az alperesnek más gépnek kiválasztását engedvén meg, uj vételügylet megkötése iránt tett ajánlatot. E szerint pedig a felperes azon okból, mert az alpe­res ujabb vételi ügyletet kötni hajlandó nem volt, az ő általa is már megszüntetett, eredeti vételi ügylet alapján követelést az al­peres ellen nem érvényesithet, következőleg nem érvényesitheti az alperes ellen a kereseti váltót sem, amely az eredeti vételi szerződés alap án szállítandó gép vételára fejében állíttatott ki. Ehhez képest a felperes keresetével mindkét alsó bíróság ítéle­tének megváltoztatása mellett elutasítandó volt stb. (98. jan. 25. 529. I. 98. 12.) 15285. Pécsi tábla : Az 1893. évi május hó 29. napjától szár­mazó 2. szám alatti levélbeli ajánlatot alperes 1893. évi május hó 31. napján délelőtt 10 óra 5 perczkor feladott és felperes lakhalyére Csurgóra ugyanaznap délelőtt 11 óra 30 perczkor ér­kezett B) alatti távirati tudósítással elfogadván, a felek között a vételi ügylet felperes ajánlata értelmében végleg és annak min­den pontjára nézve létrejöttnek tekintendő. S e részben alperes abbeli kifogása, hogy a B) alatti sürgöny a maga részéről uj ajánlatnak lenne tekintendő, mivel .... felperesnek a B) alatti sürgönyre nem válaszolt, minek folytán alperes ujabb ajánlata el nem fogadottnak és a vételi ügylet a felek között létre nem jött­nek tekintendő, helyesnek felismerhető nem volt azért, mert ha felperes május 29-iki ajánlatában alperestől az ajánlat elfoga­dása tárgyában sürgönybeli választ kért is s est alperes csak május 31-én tette meg, ez oly körülmény, mely miatt nem alpe­resnek, hanem fel-peresnek lett volna joga az üqgletet létre nem jöttnek tekinteni, felperes azonban az ügyletet az elkésett válasz daczára, mint ezt az 1893. évi június 3. napjáról kelt 5-/. leve­lében kifejezésre is juttatta s abban alperest az átvétel teljesíté­sére felhívta, létrejöttnek tekintette; mert a B) alatti alperesi sürgöny minden kétséget kizárólag a 2-/. alatti felperesi ajánlat­nak egész terjedelmében és minden fentartás vagy ujabb kikötés nélkül való elfogadását tartalmazván, felperesnek az ajánlatát el­fogadó ezen sürgönyre, mint nem önálló ujabb ajánlatra nyilat­koznia és azt kifejezetten elfogadnia nem kellett. Mindezeknél fogva a felek közti vételi ügylet az 1875 : XXXVII. t.-cz. 315. §.

Next

/
Thumbnails
Contents