Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 275 2. bekezdése s a 318. §. és 336. §-a értetmében jogérvényesen Kereskedelmi meg lévén kötve, minthogy felperes alperest az áru átvételére a törvény, megtagadó nyilatkozat beérkezte után fel is hivta, alperes az 319. §. árut a 345. §-a értelmében átvenni és a szerződés értelmében a TJj ajánlat. vételárat azonnal lefizetni tartozott volna. Ezt azonban nem tévén, felperesnek a 352 §. érielmében a szerződés teljesítését szorgalmazni joga van. (97. márcz. 8., 540). — Curia : Hhagyja. Indokok : Vonatkozó indokai szerint helyesen állapitotta meg a másodbiróság, hogy a kereset tárgyát képező vételügylet a felperes ajánlatának a B) alatt csatolt sürgönnyel történt elfogadása által tényleg létrejött. Minthogy pedig a K. T. 345. §-a szerint a vevő az árut, a mennyiben az a szerződésnek megfelel, átvenni s más megállapodás vagy szokás hiányában a vételárt az átadáskor kifizetni tartozik: helyesen rendelkezett a másodbiróság, midőn a maga részéről teljesiteni kész felperes kereseti kérelmének helyt adott és alperest a szerződés teljesitésére s illetőleg a vételár s annak késedelmi kamatai fizetésére kötelezte . . (97. nov. 9. 552/v. sz.) 15286. Curia: A K. T. 336. §-a szerint a vétel megkötött- 336. nek tekintetik, ha a felek ugy a vétel tárgyára, mint az árra Vétel. nézve megegyeztek. A törvénynek ez a rendelkezése szükségképen magában foglalja azt, hogy a vétel megkötöttnek előbb nem tekinthető, mig a felek ugy a vétel tárgyára, mint az árra nézve meg nem egyeztek. Minthogy felperesek keresetükben maguk azt adják elő, hogy a vétel tárgyát képezett üzletben található azok az áruczikkek, melyeit napi árfolyammal nem Hrnalc, közös felbecsülés mellett meghatározandó becsárban voltak átadandók, illetve átveendők, arról azonban, hogy mi történjék akkor, ha a felek az érintett áruk értéke iránt megállapodni nem tudnak, H. M. felperesi tanú vallomása szerint felek közt szó sem volt, de ezt felperesek maguk sem adják elő; továbbá minthogy a törvény a vétel létrejöttére nézve egyik lényeges feltételül irja elő, hogy a felek által egy bizonyos, habár csak viszonylagosan meghatározott ár állapittassék meg, a szerződő felek egyikének vagy másikának puszta önkényére bizott ármeghatározás azonban határozottnak nem tekinthető : a másodbiróság Ítéletének vonatkozó indokaiban helyesen mondta ki, hogy a napi árfolyammal nem biró áruk tekintetében a fizetendő vételár meghatározásának hiánya miatt a vétel peres felek közt megkötöttnek nem tekinthető. Tekintve pedig, hogy a vétel felpereseknek saját előadása szerint az egész üzletre, vagyis ugy a berendezésre, valamint a napi árfolyammal biró és olyannal nem biró árukra, tehát mint összdolgokra együttesen és elválaszthatlanul létesült; és tekintve, hogy a perben semmi adat sem merült fel arra nézve, hogy a napi árfolyammal nem biró áruk aránytalanul csekély értéket képviseltek volna, miért is az a körülmény, hogy az ár csak a napi árfolyammal nem biró áruk tekintetében nem hátároztatott meg, az ügylet lényegét nem érinti s igy olynemü elkülönités, mely szerint á* vétel a napi árfolyammal biró árukra nézve megkötöttnek, az azzal nem birokra nézve pedig nem kötöttnek tekintessék, egyál18*