Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 273 nálatra alkalmas bizonyíték állittassék ki. De ettől eltekintve, Kereskedelmi alperes a jelzett sürgöny vétele után a c) a. levelében a szer- törvény, ződés teljesítésén felül, a kötlevél megküldését maga is igéri, s 313. §. igy a mennyiben a jelzett szavaknak olyan értelem adható volna Kereskedelmi is, hogy azok az elfogadás módosításának minősítenék, alperes ügylet létreez alapon sem volt jogosítva a szerződéstől elállani, mert e mó- jötte. dositást maga is elfogadta. Az a körülmény, hogy alperes a c) a. levelében a kötlevelet csupán a foglaló beküldése után igéri megküldeni, továbbá az a körülmény, hogy felperes a foglalót 6 nappal későbben küldte, a már korábban jogérvényesen létrejött szerződés hatályát nem érinthette. Igaz ugyan, hogy a foglaló adása már az ajánlatban, kiköttetett, de hogy ez nem értelmezhető akként, hogy a szerződés létrejötte a foglaló adásától tétetett függővé, kitűnik alperesnek c) alatti leveléből, melyben alperes mindennek előtt elismeri a szerződés létrejöttét, „wir bestáttigen den Verkauf" s csak ezután kéri a foglaló beküldését. Alperesnek az a védekezése, hogy felperes a foglalót jogfentartás nélkül fogadván vissza, ez által ő maga is elállott a szerződéstől, rnegczáfoltatik felperesnek ide vonatkozó h) a. levelével, melynek valódiságát és tartalmát alperes nem tagadta. Az eddigiekhez képest a szerződés a 4 és 5-/- szerint jogérvényesen létrejővén, közömbös az, hogy felperes utólag jogosan vagy jogtalanul utasította vissza a kötlevelet, mert ha jogosan utasította vissza, ebben az esetben alperes követett elmulasztást, hogy a kötlevelet a jogos kívánalomhoz képest nem módosította, ha pedig felperes jogtalan módosítást kívánt s ekként jogtalanul utasította vissza a kötlevelet, alperes csak azzal a joggal élhetett, hogy más kötlevél kiállítását megtagadja, de semmiképen sem volt joga a n,ár jogérvényben volt szerződéstől egyoldalúan elállani. — Budapesti tábla: Hhagyja indokolása alapján és azért: mert a nem kifogásolt c) a. levél, melyben alperes a vételi ügyletet 12 rakomány korpára nézve megkötöttnek elismeri, kétségtelenné teszi, hogy az ügylet létrejötte nem volt a kötlevelek kicserélésétől feltételezve; és mert felperes azzal a tényével, hogy az alperes által neki küldött 7. sz., illetve 13. sz. a. kötlevél utolsó pontját, mely tényleg nem a 4. sz. a. ajánlat szóhangzásának megfelelően volt szövegezve, 8. sz. levelében kifogásolta és másként kívánta szövegeztetni, még nem fejezte ki azt, hogy a megkötött ügyletek a megállapított, illetve a 4. sz. ajánlatban foglalt feltételek mellett kötelezőnek elismerni és teljesíteni nem akarja; az alperes 9. sz. a. levelére válaszul küldött 10. sz. a. táviratában pedig nyomban a megkötött ügylethez való ragaszkodását fejezte ki; a 8. sz. a. levél tehát a szerződés megszegésének nem tekinthető, alperest az ügylettől való elállásra fel nem jogosította. (95. okt. 3. 694.) — Curia: Hhagyja. (96. nov. 24. 1699. Dt. 3. VIII. 3.) 15284. Curia: A felek között nem vitás, hogy a kereseti 319. §, váltót az alperes a felperes részére az ez által az alperes részé- jjj ajánlat. ről képviselt kiskorúakkal kötött vételi ügylet alapján szállítandó Márkus: Felsőbíróságaink elvi határ. TX. 18