Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

272 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi az által, hogy másodrendű alperest az általa vállalt kezesség törvény, alapján a kereseti követelésnek és járulékainak megfizetésére 268. §. kötelezte, anyagi jogszabály megsértését sem követte el. (97. szept. 23. II. G. 63.) 291. §. 15281, Curia: A kereskedelmi utalványnak nem képezi Kereskedelmi tényleges kellékét, sem a fizetés helyének, sem a fizetés idejének utalvány azon való kitétele s ezeknek hiányában a fizetés helyére nézve a K. T. 322. §-a, a fizetés időpontjára nézve pedig a K. T. 327. §-ának rendelkezései az irányadók. (97. ápr. 23. 398.) 297, s. 15282. Curia : A rendeletre szóló kötelező jegy nem bizoKötelezö jegy nyitási eszköz, hanem a követelést megállapitó okirat, melynek érvényességéhez sem a kötelezettség jogczimének felemlítése, sem az érték elismerése nem szükséges; az ily kötelező jegy hátirattal és pedig üres hátirattal is átruházható, mely átruházással a kötelező jegyen alapuló jogok a forgatmányosra mennek át; az ily kötelező jegy által kötelezett adós csak oly kifogással élhet, mely magán az okiraton, vagy közte és az okirat birtokosa közt fenforgó viszonyon alapul; mindezekből, valamint a K. T. 297. §-ában foglalt rendelkezéséből pedig következik, hogy a rendeletre szóló kötelező jegy alapján vállalt kötelezettség a váltói kötelezettség elvállalásával egy tekintet alá esik, az általános kereskedelmi meghatalmazott tehát különös felhatalmazás nélkül rendeletre szóló és kötelezettséget megállapitó kötelező jegy kiállitására jogosítva nincs. (97. okt. 26. 3033.) §13. §. 15283. Budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék: FelKereskedelmi peres 1200 frt tőke és kamata megfizetésére azon az alapon ügylet létre- kérte alperest marasztalni, mert alperest az 1893. évi június jötte. havában 12 rakomány korpa szállitása iránt kötött szerződéstől jogellenesen elállván, csupán a kapott 1200 frt foglalót küldte vissza, holott annak kétszeresét tartozik megfizetni. Ezen felül 5 frt 70 kr. után késedelmes fizetés czimén igényel 6°/0 kamatot. Alperes tagadta, hogy felperesnek bármivel is tartoznék, tagadta, hogy a 12 rakomány korpa szállitása iránti szerződés létrejött, tagadta, hogy attól jogellenesen állott el s végül tagadta, hogy az 5 frt 70 krt késedelmesen fizette. Tekintve azonban, hogy alp. a kérdéses korpa szállitása iránt 4. a. levélben foglalt ajánlatát felperes 57- a. sürgönynyel elfogadta s igy a szerződés tényleg létrejött, ennélfogva ezen időn tul egyik félnek sem állott jogában a már jogérvényesen létrejött szerzőtől egyoldalúan elállani. Alperesnek az a védekezése, hogy felperes a 37. a. ajánlatot elfogadó 57- a. sürgönyében e szavakkal: „sendet Schlussbrief" alperes ajánlatát kötlevéltől feltételezetten s igy módosítással fogadta el, figyelembe nem vehető, mert a jeUett szavakból nem tűnik ki minden kétséget kizárólag, hogy felperes akarata oda irányult volna, hogy a szerződés létrejötte s érvényessége a kötlevéltől tétessék függővé, s igy e szavaknak csak az az értelem tulaj donitható, hogy felperes a kötlevelet csak a végett kötötte ki, hogy a már létrejött s egyébként érvényes szerződésről alakilag helyes és esetleges perbeli vagy perenkivüli hasz-