Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KERESKE DELMI TÖRVÉ NY. 271 tehát valódi űrlapon levő kibocsátói aláírás valódiságát vizsgálat Kereskedelmi tárgyává tenni tartozzék s a szerződés emiitett 3. pontjára vonat- törvény. • kozólag a felebbezési bíróság- által elfoglalt álláspont annál ke- 265. §. vésbé tekinthető helyesnek, mivel azon esetre, ha a bank a ki- A cheque tarbocsá'ói aláírás valódiságát vizsgálat tárgy ivá tenni tartoznék,talmának maaz ezen kötelességgel járó vagyoni felelősségnél fogva a banknak gyarázata. a cheque-ek kifizetése körül annyira nehézkesnek kellene lennie, hogy a cheqae czéljának és rendeltetésének, mely abban áll, hogy (a cheque) prompt fizetés'' eszközül szolgáljon, meg nem felelne. Ezeknélfogva alperes a felperes mint kibocsátó nevének — bár hamis — aláírásával ellátott cheque-re jóhiszembe teljesített fizetést, az űrlap elvesztésének be nem jelentése esetében jogosan számithatja felperes terhére. Az pedig nem szenved kétséget, hogy felperesre, mint a cheqne-könyv birlalólájára nézve az, ha a könyv vagy annak valamely lapja tőle ellopatik, egy tekintet alá esik az elvesztéssel. Tekintve már most, hogy a fenforgó esetben a felebbezési bíróság által megállapított és a felülvizsgálati kérelmekben meg nem támadott tényállás szerint az alperes bank az általa felperesnek átadott és ezáltal volt segédének H. S.-nak könnyen hozzáférhetővé tett cheque-könyvből a nevezett segéd által kiszakított és felperesnek hamis kibocsátói névaláírásával ellátott űrlapon kiállított cheque-re teljesített fizetést: az űrlapnak felperes birlalatából történt elvonásáról (elveszéséről) a fizetés teljesítése előtt nem értesített alperes az ilyképen fizetett egész összeget, a melyről a szóban forgó cheque kiállítva volt, jogosan számithatja felperes terhére, felperesnek az a kereseti követelése tehát, hogy az emiitett cheque-re elszámolt összegnek a hamisítótól be nem folyt részét alperes neki megtérítse, teljesen alaptalan. (97. nov. 5. II. G. 44.) 15279. Curia : A kezestől csupán annyit van jogosítva a 268. §. hitelező követelni, a mely összegért ő kifejezetien kezességet Kezesség. vállalt így az életbiztosítási kötvény zálogbaadása esetén a hitelező nem követelheti a kezesektől a kötvény érvényének fentartására fizetett biztosítási dijakat, ha a kezesek csupán a kölcsöntőkéért kezeskedtek. (7219/95.) 15280. Budapesti tábla: A kereskedelmi forgalomban minden olyan kinyilatkoztatás, melynek czélja, hogy a hitelezőben megnyugvást keltsen a részben, hogy az adós tartozása annak idején kiegyenlittetni foy, a nyilatkozó részéről a jótállás elvállalásának természetével birván: a felebbezési bíróság nem sértett meg jogszabályt, midőn a panaszos másodrendű alperes részéről az elsőrendű alperes által igényelt hitelezés kieszközlése czéljából felpereshez intézett s valódinak elismert b) a. levél azon kitételét „Önnek nem szabad fivéremnél egy krajczárt sem veszítenie", ugy értelmezte, hogy ez által másodrendű alperes az elsőrendű alperesnek felperes irányában fennállott s a jelen keresettel érvényesített tartozása iránt kezességet vállalt. S minthogy az egyoldalú lekötelezésen alapuló ez a kezességvállalás a b) a. levél tartalma szerint egyáltalán nem feltételes: a felebbezési bíróság