Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

270 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi vetkezően rendelkezik: „Ha tehát a számlatulajdonos akár a törvény. cheque-könyvet egészben, akár abból egyes lapokat elveszítene, 265. §. Ugy ezen körülményt a banknál azonnal bejelenteni tartozik." E A cheque tar- két pont tartalma a helyes szerződésmagyarázat szabályai szerint tálmának ma- egymással való összefüggésében értelmezendő, a bennük foglalt rengyarázata. delkezések egybevetéséből pedig kétségtelen, hogy e rendelkezések nyilvánvalóan azért foglaltattak a szerződé-be, hogy a cheque-könyvnek, vagy egyes lapjainak {tehát maguknak a kibocsátói aláírással még el nem látott űrlapoknak) elvesztése é* az elvesztésnek a a banknál be nem jelentése esetében az űrlapoknak erre nem jogosított személy részéről kitöltéséből és felhasználásából származható veszély, a bankról elhárittassék és hogy a szerződő felek az idézett pontokban foglalt kikötéssel azt czélozták, hogy a cheqnelönyv, vagy egyes lapjainak elvesztése és az elvesztés be nem jelentése esetében felperes, ki a cheque-könyv gondos megőrzésére köteles, viselje azt a veszélyt, a mely a könyvnek vagy egyes lapjainak elvesztéséből bármi módon származhatik, az emiitett kikötés által tehát a felek attól az általános jogszabálytól, hogy a hamis aláírás nem hárit kötelezettséget arra a szemékyre, a kinek nevével visszaélnek, eltérő szerződési megállapodásra léptek, a mely megállapodás a fentebb kifejtettek szerint a szerződő felekre kötelező joghatályu. Nem bir nj'omatékkal az, hogy a 27. a. okirat 7. pontjában a kibocsátói aláirásra nézve is nem köttetett ki, hogy annak valódiságát a bank vizsgálni nem tartozik, mert ily kikötésre a 8. és 9. pontban foglalt külön rendelkezéseknél fogva szükség nem volt és épen azért, mert a szerződés 8. pontja szerint a számlatulajdonos a cheqne elvesztéséből származó vagyoni hátrányt magára vállalta, nyilvánvalóan az ő (a számlatulajdonos) érdekében és kétségtelenül azon czélból, hogy elháríthassa magáról azt a veszélyt, mely a 8. pont szerint az által kövétkezhetik be, hogy az elveszett űrlap a jogtalan eltulajdonító áltál hamis kibocsátói aláírással ellátva és kitöltve már mint cheque fizetés végett bemutattatik és kifizettetik : vétetett fel a 8. ponttal kapcsolatos 9. pontba az a rendelkezés, hogy a számlatulajdonos érdekeinek a bank által megóvhatása czéljából az utóbbit a cheque-köyvnek vagy egyes lapjainak elvesztéséről értesiteni tartozik. Ezekből önként következik az is, hogy a 2y. a. okirat 3. pontjának, mely szerint „minden számlatulajdonos tartozik saját aláirását. valamint esetleges meghatalmazottainak aláirását is a bank számfejtőségi osztályánál deponálni s ugyanott minden esetleges változást haladéktalanul bejelenteni", helyesen csak az az értelmezés adható, miszerint az aláírások deponálása azon czélra kívántatik meg, hogy alperes bank a deponált aláírásokat felperessel való egész üzleti összeköttetésében, ha annak szükségét fenforogni látja, tájékoztatóul felhasználhassa, de szemben a szerződés 8. és 9. pontjának rendelkezéseivel, ezen deponálás nem állapit meg alperes bankra nézve jogi kötelezettséget a tekintetben, hogy az által felperes rendelkezésére bocsátott cheque-könyvből kiszakított,