Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 269 folyamodó szövetkezetnél kétféle, t. i. 10 hónapon át havonként Kereskedelmi fizetendő 10 korona által képzett 10U koronás (10. §.) és 4 éven törvény, át hetenként fizetendő 1 korona által képzett — tehát 208 ko- 225. §. rónából álló — üzletrészes tagjai lennének, a K. T. XI. czime alatt A szövetkezet a szövetkezetek részére törvényileg megállapított jogviszonyok- üzletrészei. nak nem felel meg. A mennyiben a K. T. 235., 236., 237, és 238. §§ aiból, melyek egy vagy több üzletrészről tesznek emlitést, kitűnik, hogy oly természetű szövetkezeteknél, melyeknél az üzletrész előre megállapitható és a K. T. 235. §. 5. pontja értelmében a folyamodó szövetkezetnél az eredeti alapszabályok 8. §-ában meg is állapitatott, az üzletrész, mint egység, minden szövetkezeti tagra nézve csak egy és ugyanaz lehet . . . (96. jan. 27. 6400. — Budapesti tábla: Az elsőbiróság végzését megváltoztatja, a folyamodó szövetkezet módositott alapszabályainak . . . bejegyzését azon az alapon, hogy az alapszabályok 10. és 17. §§-aiban az üzletrészek nagysága s azok képződésének módja kétféleképen van meghatározva, megtagadhatónak nem találja s a kir. törvényszéket utasitja, hogy a bejegyzés tárgyában újólag határozzon. Indokok : A K. T. sem az elsőbiróság által idézett, sem annak a szövetkezetekről szóló első rész tizenegyedik czimében foglalt egyéb szakaszai nem rendelik azt, hogy az egyes üzletrészek minden szövetkezeti tagra nézve szükségképen egyenlő értékűek legyenek és hogy az üzletrészek képződése szükségképen egy és ugyanazon módon történjék. (96. ápr. 14. 911. v.) — Curia: Hhagyja. Indokok: A mint ezt a tábla indokaiban helyesen kiemelte, a törvény nem rendeli, hogy az üzletrészek egyenlők legyenek s ez a szövetkezet természetéből sem következik. (97. jan. 12. 1210/96. v.\ 15278. Budapesti tábla: Általános jogszabályok, melyek ^ etette'tar nem alapulnak feltétlenül parancsoló vagy tiltó törvény rendel- ± , * , r~ , , , R „,„ E , , , ..! • - , .., , ,T , • , /almának makezesen, a szerződő felek kölcsönös jogai es kötelezettségei tekintetében csak abban az esetben és csak annnyiban irányadók, gy raza a' ha és a mennyiben a felek a köztük létesült jogviszonyt szerződésileg nem szabályozták. A fenforgó esetben a 27. a. csatolt okirat, illetve ennek e részben nem vitás értelme szerint a peres felek oly szerződést kötöttek, melynél fogva alperes az idézett okiratban emiitett chequekönyvek felperes részére átadása mellett arra kötelezte magát, hogy a felperes által az emiitett chequekönyv űrlapjain esetről-esetre kiállítandó fizetési utalványokat (chequet-et) beváltja. Ennek a szerződésnek közelebbi feltételei is a 2'/. a. okiratban nyervén szabályozást, a most emiitett okirat rendelkezései a feleknek a szerződésből eredő kölcsönös jogai és kötelességei tekintetében irányadóul veendők. Az emiitett okirat 8. pontja (bekezdésej a következő rendelkezést tartalmazza: „A bank oly visszaélések következményeiért, melyek egy elveszett vagy más uton eltévedt cheque-ből eredhetnek, felelősségre nem vonható; az ily következmények egyedül a számlatulajdonost terhelik." A 9. pont pedig ezzel kapcsolatban (az előbbeni pontra „tehát" kötőszóval való vonatkozással) kö-