Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 267 tátott, illetve bírói letétbe helyeztetett volna, nemcsak, hogy nem Kereskedelmi szünteti meg az egyesitett társaságnak a hitelezővel szemben fenn- törvény. álló kötelezettségét, de sőt ilyen szabálytalanság esetén, a mint 208. p. ez a 208. §. 2. pontjából kitűnik, az egyesitett társaság kötele- Részvény tárzettségén felül a kezelés körül szabálytalanságot elkövető igazgató- saságok egyeság tagjainak fokozatos egyetemleges felelősségét is megállapítja : sülése. mert ebből folyólag téves a másodfokú bíróság Ítéletének felperes elutasítására felhozott az az indokolása, hogy mivel a beolvasztás felperes követelésének biztosítása előtt történt, felperes nem a részvénytársaság, hanem csakis a kezelő igazgatósági tagok ellen fordulhat, téves pedig annál is inkább, mert a kereskedelmi törvénynek nincs olyan intézkedése, a mely az igy egyesitett részvénytársaságok részére ilyen vagy hasonló kedvezményeket nyújtana, s a mely megfosztaná a mulasztást elkövető részvénytársaság ellen érvényesíthető ebbeli jogától a hitelezőt csak azért, mert a részvénytársaság a k. t. 205. §-ban előirt kötelezettségének eleget nem tett. Végül, mert ugyancsak az utóbbi szakasz szerint a beolvadó társaság hitelezői követelésének bírói letétbe helyezése iránti rendelkezés feltétlenül lévén kötelező az egyesített részvénytársaság irányában, ami egyébiránt magából a dolog természetéből is önként folyik, nem volt szükséges arra, hogy a követelés behajtása tekintetében a veszélyeztetés valószínűségét felperes bármi módon kimutassa. (97. máj. 21. 639. J. 97. 31.) 15275. Pozsonyi tábla: Ha a másolatban csatolt belépési 224. §. nyilatkozatnak eredetijét az alperes aláirta is, ennek aláírása Belépés a szömég nem egyenlő hatályú mayával a szövetkezetbe való belépéssel, vetkezette, mivel ez csak az igazgatóság határozatán alapidő felvétel után történ he fik meg : a belépési nyilatkozat kiállítása tehát magában véve nem elegendő bizonyíték a szövetkezeti tagság megállapítására, a mennyiben ehhez a belépési nyilatkozat alapján az igazgatóságnak felvételi határozata és még az is szükséges, hogy a felvételről a belépési nyilatkozatot kiállító fél a K. T. 3 15. §-a joghasonlatosságánál fogva annyi idő alatt értesitessék, a mennyi idő erre a rendes körülmények közt szükséges, mivel ennél tovább ajánlatával kötelezettségben állónak nem tekinthető, felperes pedig a kir. Curiának 1354/94. sz. végzésében foglalt meghagyás daczára is közelebbről meg sem jelölte, hogy mikor vette fel az igazgatóság alperest a szövetkezet tagjai közé, s hogy a felvételről mikor értesítette; ezenkívül az igazgatóságnak oly határozatát sem be nem mutatta, sem arról említést nem tett, amelynek alapján alperes a szövetkezet tagjai sorába fetvétetett volna. (96. szept. 15. 1845.) — Curia: Hhagyja megfelelő indokaiból és még azért is, mert a bemellékelt alapszabályok 7. és 45. §-ai rendelkezései szerint a tagoknak felvétele felett az igaztóság határozván, az alperesnek tagul történt felvételének kimutatása az igazgatóságnak ez irányban hozott alakszerű határozatát feltételezi, s ily határozat hiányában a felvételnek alapját nem képezheti az igazgatóságnak az egyoldalú ténye, hogy abban a betűrendes névjegyzékben, a mely a K. T. 242. §. rendelkezéséhez képest