Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

266 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi végzéssel számadásra kötelezett alperes, mint a beolvasztott résztörvény, vénytársaság jogutóda által folyamatba tett számadási perben 208. §. döntendő el. A mi a harmadik kifogást illeti, habár a kir. törvéiwRészvénytár- szék az egyesülés szabályszerű közzétételének a megtörténtét, saságok egye- miután azt a czégjegyzéket vezető biróság hivatalból ellenőrizni sülése. tartozik, a beKÍvánt hirdetmény becsatolásának elmulasztása daczára beigazoltnak találta s eképpen bizonyítottnak vette alperesnek a felperes által tagadásba nem vett azt az állítását, mely szerint H. Adolf az egyesülést tárgyazó hirdetménynek harmadszori közzétételétől számított 6 hó alatt a beolvasztó társaságnál követelését be nem jelentette, ennek a kifogásnak nem tulajdonított a kir. törvényszék fontosságot, mert ez a ténykörülmény a felperesi kereset elutasitásának indokául csak abban az esetben szolgálhatna, ha a hitelező személye alperes előtt ismeretlen lett volna. Az ügy eldöntésénél fontossággal egyedül az az alperes kifogás bir, vájjon volt-e alperesnek, mint a beolvasztott részvénytársaság jogutódának az egyesülés alkalmával a felperesi követelésről tudomása vagy nem ? mert a mennyiben erről alperesnek tudomása volt, tartozott volna az egyesülés előtt, tekintet nélkül arra, hogy a hírlapi hirdetménynek a harmadszori közzétételétől számított 6 hó alatt a hitelező jelentkezett-e, a követelést biztosítani, illetve azt az erre illetékes törvényszéknél készpénzben letenni. Alperes állítja ugyan, hogy a beolvasztott társaság könyveiből a felperesi követelés ki nem tűnvén, arról tudomása nem lehetett ; minthogy azonban H. Adolf a beolvasztott részvénytársaság ellen az 5,028. sz. felhívási perét már 1891. szept. 25-én tehát az egyesülést jóval megelőző idővel tette folyamatba; minthogy alperes saját beismerése szerint a beolvasztott részvénytársaságnak összes activ és passiv vagyonát átvette, minthogy az üzlet átvételének a k. t. 2. 26—28. 200. §§. értelmében leltár és mérleg mellett kell történnie, s azokban a tartozásoknak is fel keUett sorolva lenniök s így védelmezendő, hogy a jelen peres természetű tartozás is felvéve volt, a mely vélelemmel szemben alperes annak ellenkezőjét nem bizonyította, ezeknél fogva a kir. törvényszék a fenforgó körülményekből bizonyítottnak találta azt a ténykörülményt, hogy alperesnek a felperesi követelésről az egyesülés alkalmával tudomása volt, s igy tartozott volna a k. t. 208. § ának 1. pontja értelmében a felperesi követelést biztosítani, minthogy pedig ezt tenni elmulasztotta, minthogy a 2004. sz. jogerős végzéssel jogutódnak kimondott alperes jogelődjének a beolvasztott részvénytársaságnak a tartozásáéit felelős és felperes a számadási per eldöntése előtt követelése erejéig biztosítást követelni jogosult: alperest az itélet rendelkező részének megfelelő módon marasztalni kellett stb. (95. decz. 21. 5517.) — Curia: Hhagyja a benne felhozott indokoknál fogva és azért, mert a k. t. 205., továbbá 208. §. 1. és 2. pontja nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy a beolvadó társaság vagyonának az uj társaság vágyóimba a nélkül történt beolvasztása, hogy a beolvadó társaság hitelezőinek követelése biztosit-