Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

262 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi 10% fejében a tartalékalap javára megszavazott 3014 frt 11 kron törvény, felül a részvényeseket megillető 75°/0 rovására, minden egyes 174., 180. §§. részvényes beleegyezése nélkül dotatiót és rendkivüli tartalékai közgyűlés alapot nem rendelhet. A K. T. 174. §-ának a rendelkezéséből jogköre. továbbá, hogy a kereseti jog csak a részvényest illeti, okszeA nyereség rüen következik, hogy a megsemmisítés következménye is csak felosztása, azon részvényesre szorítkozik, a ki a határozatot megtámadta és Tartalékalap, csak azon érdek erejéig, mely a per során kimutattatott és ugyancsak a K. T. 174. §-ának szavaiból kétséget kizárólag nyilvánvaló, hogy ezen szakasz alapján csak a közgyűlésnek tényleg meghozott határozatait lehet megtámadni: minthogy pedig a keresetet egyedül a felperes és csak a becsatolt 1 darab részvényen alapuló jogosultsággal indította, minthogy továbbá abból az indokból, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv szándékosan hamisan vezettetett, nem a K. T. 174. §-a szerinti, hanem a K. T. 218. §. 4. pontjában szabályozott eljárásnak van helye, és minthogy az I., II , IV—VI. pontban foglalt közgyűlési határozatoknak törvény vagy alapszabály ellenes voltát, vagy alaki szabálytalanságát a felperes nem bizonyította, a Ill-ik szám alatti határozatnak kifejezetten meg nem támadott része pedig nem kifogásoltnak tekintendő, ugyanazért kellett a keresetnek a felperes kimutatott jogosultsága és érdeke erejéig korlátozva, helyt adni egyebekben pedig a felperest elutasítani (96. márcz. 10. 4.028.) — Szegedi tábla; Az elsőbiróság ítéletének az a része, hogy felperessel szemben annak 16. számú részvényére szorítkozva, a közgyűlésnek az a határozata, a mely szerint a tartalékalapra 2000 forint rendeltetett fordíttatni, megsemmisíttetett, megváltoztattatik s felperes keresetével e tekintetben elutasittatik. Úgyszintén az ítéletnek az az intézkedése is, hogy felperes a rendkivüli tartalékalapra vonatkozóan hozott határozat megsemmisítésére iránt támasztott keresetével részben elutasittatott, megváltoztattatik és az 1895. február 10-én megtartott közgyűlés III. számú határozatának az a része, hogy a rendkivüli tartalékalapra az évi nyereményből 8000 frt adassék, egészben megsemmisíttetik s ennek következtében alperes utasittatik, hogy az említett 8000 forint iránt egy ujabb közgyűlésen az alapszabályok 49. §-a rendelkezésének megfelelő határozatot hozzon. Ellenben az elsőbiróság ítéletének egyéb része hhagyatik. Indokok: Helyesen fejtette ki az elsőbiróság ítéletének vonatkozó indokaiban, hogy felperesnek jogában áll a közgyűlésnek azt a határozatát, a mely szerint a nyereségből a 8000 frt a rendkivüli tartalékalapra fordíttatott, megtámadni, s hogy a közgyűlésnek ez a határozata az alapszabályok 49. §-ában foglalt rendelkezéssel ellenkezik. Felperesnek megtámadási jogát még azért is megállapítani kellett, mert folp.-nek a keresetlevélben foglalt azt az állítását, hogy az igazgatóságnak, a közgyűlésen a 8000 forint iránt tett javaslata ellen ő kifogást emelt, alp. nem vonta kétségbe, s igy el kellett fogadni, hogy felperes is ama, a^ közgyűlési jegyzőkönyvben névszerint fel nem sorolt részvényesek közé tartozik, a kik az igazgatóságnak a