Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 263 8000 frt iránt tett javaslata ellen szavaztak. Már pedig a Kereskedelmi rászvényes, a ki a közgyűlési határozathoz hozzá nem járult, az törvény, általa el nem fogadott határozat ellenében a keresk. törv. 174.174., 180. §§. §-a értelmében keresettel élhet. A törvény által megengedett l-e- A közgyűlés reseti jog érvényesítését az, hogy felperes a nyereség felosztása jogköre, iránt hozott határozatot külön meg nem támadta, hogy alperes A nyereség társaság a szelvényeket a közgyűlés által megállapított osztalékkal felosztása, beváltotta, s szelvényére felperes is ily osztalékot vett fel, nem Tartalékalap, akadályozhatja, mert ezeknek egyike sem oly tény, a melyből a kereseti jogról való lemondás megállapítható volna. Másrészről azonban, ha egyszer a bíróság, — bár csak egy részvényes keresetére is — megállapítja azt, hogy a közgyűlésnek valamely határozata az alapszabályokkal ellenkezik, többé ily határozat a többi részvényes irányában sem tartható fenn, mert a K. T. 174. §-a a kereseti jogot, a közgyűlés egész határozata s nem egyedül a megtámadó részvényesre sérelmes része ellenében adja meg s a midőn a bíróság valamely határozatról azt állápitja meg, hogy az az alapszabályokba ütközik, ez a megállapítás a határozat egész terjedelmére szól, ennek pedig az a következménye, hogy az egész határozat semmis s mint ilyen egymástól el nem térő, egyetlen részében sem tartható fenn érvényében. Ezek alapján a közgj'iilésnek a 8000 fiira vonatkozó határozatát nemcsak felperes részvényére szorítva, hanem egész terjedelmében megsemmisíteni' kellett. Felperes maga sem állítja, hogy a közgj'ülésnek többi határozata ellen a közgyűlésen kifogást emelt. A közgyűlés többi határozatát felperes csakis az alapon támadja meg,^hogy egy ujabb rendkívüli közgyűlés összehívása iránt tett indítványa szavazásra nem bocsátatott s indítványa a jegyzőkönyvbe fel nem vétetett. Minthogy pedig a közgyűlésen jelen volt az a részvényes, a ki a közgyűlés határozata ellen nem szavazott, vagy másként nem tiltakozott, ahhoz hozzájárultnaJc tekintendő; minthogy az a részvényes, a ki a közgyűlés határozatát ilykép elfogadta, saját ténye ellenében többé keresettel nem élhet, s minthogy a K. T. 218. §-a értelmében a közgyűlési jegyzőkönjn-ek hamis vezetése miatt az igazgatóság- tagjai vonhatók felelősségre, de egymagában véve az, hogy valamely indítvány megtétele a jegyzőkönyvbe fel nem vétetett, a közgyűlés meghozott határozatának érvényét nem érinti, ezért felperest keresetének egyéb részével elutasítani kellett. (96. máj. 13. 2,011.) — Curia: Hbagyja a benne felhozott indokoknál fogva és azért, mert a kei tv. 157. §. 14. pontja szerint az alapszabályokban lévén megállapitandók a nyereség kiszámításának és felosztásának módozatai, alperesi alapszabályok 49. §-ában foglalt az a rendelkezés, hogy a társaság tiszta jövedelmének 75°/o-a a részvényeseknek — osztalék czim alatt —- kifizettetik, az idézett törvényszakasz rendelkezésének megfelel; mert a keresk. törvény 179. §. 2. pontja és az alapszabályok 43. §. c) pontja értelmében a közgyűlés hatáskörébe utalt és részére fentartott jog abban áll, hogy a közgyűlést minden körülmények között megilleti ugyan az a jog, hogy a tár-