Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 261 és ezenkívül rendkívüli tartalékalap részére 8000 forintott sza- Kereskedelmi vazott meg-, és a mennyiben egy ujabb rendkívüli közgyűlés törvény, egybehivása iránt tett inditványt, a közgyűlési elnök szavazásra 174., 180. §§. nem bocsátotta és az indiUány megtételét a jegyzőkönyvbe be A közgyűlés sem vette. A tárgyalás során felperes ... a közgyűlés összes jogkére. határozatainak megsemmisítését kéri; mert habár a keresetben A nyereség elő van adva az a két sérelem is, melyeknek alapján a mégsem- felosztása. misitést kéri, mégis részleges megsemmisítésről szó sem lehet Tartalékalap. azért mert a sérelem onnan ered, hogy lényeges dolog a jegjrzőkönyvből kimaradt. Alperes a kereset elutasítását kéri, mert felperes részvényét a keresettel egyidejűleg be nem mutatta, mert továbbá a kereseti kérelem határozatlan, nem mondja meg azt, hogy a közgyűlés melyik határozatát kívánja megsemmisíteni, és mert az összes határozatok megsemmisítésének csak akkor volna helye, ha a közgyűlés összehívásának, idejének, és mérlegének közzétételére vonatkozó határozatok meg nem tartattak volna, vagy pedig a határozatok mindenike külön is a törvénybe vagy pedig a határozatok mindenike külön is a törvénybe vagy alapszabályokba ütköznék .... A közgyűlésnek azon határozata, melylyel rendkivüli tartalékalapra 8000 forint szavaztatott meg, sem a törvénynyel, sem az alapszabályokkal nem ellenkezik, ezt az alapszabályok nem tiltják ; mert habár az alapszabályok 49. § a csak tartalékalapról szól, ez nem zárja ki rendkivüli tartalékalap létesítését, a mint ezt a K. T. 179. és az alapszabályok 13. §-a bizonyítják. A közgyűlési jegyzőkönyv, mint közokmány megczáfolja felperesnek azt az állítását, hogy az általa emiitett indítvány megtétetett; tagadja, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv szabálytalan, mert felperes e közgyűlési tárgysorozat 2. vagy 3. pontjának tárgyalásakor felszólalt ugyan és azon véleményének adott kifejezést, hogy rendkivüli közgyűlés összehívásának szüksége fenforog, a közgyűlés azonban azzal a felszólalással szemben az igazgatóság előterjesztését fogadta el és külön inditványt a felperes nem tett; ellenzi az esküvel való bizonyítást. Az előadottak alapján és annak előrebocsátásával, hogy miután a K. T. 174. §-a szerinti kereseti jog a szelvény birtokához kötve nincsen, a válaszirathoz B) alatt csatolt részvénynyel a felperesnek részvényesi minősége és annak a keresethez való jogosultsága igazolva van, a K. T. 174. §. első bekezdése alapján a közgyűlési határozatoknak a tartalékalap külön dotatiójára és rendkivüli tartalékalap létesitésére vonatkozó neheztelt részét megsemmisíteni kellett azért, mert az a határozat az alapszabályok 49. §-ának azon intézkedésével, hogy a nyeremények 10°/o-a fordítandó a tartalékalap gyarapítására és 75°/0 a részvényesek közt felosztandó, nyilvánvalólag ellenkezik; mert továbbá a részvényesek közgyűlési többsége nem rendelkezhetvén azon jogok felett, melyeket az egyes részvényesek az alapszabályok alapján a társaság ellen már megszereztek, a részvényes kifogása esetén fordíthatja a kimutatott nyeresége az alapszabályokban meg nem jelölt czélokra és ennélfogva az A) alatti kimutatás szerint