Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

260 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi határozat nélkül az osztalék számszerűleg meg- nem állapitható. törvény. (95. jan. 16.89086/94.) — Budapesti tábla: Hhagyja indokaiból s174., 180. §§. mert más részvénytársaságok által követett gyakorlat nem jogoA közgyűlés sitja az alperes társaságot érvényben fennálló saját alapszabályaijogköre. val ellenkező eljárásra és mert felperesek az 1893. évi február A nyereség 25-iki közgyűlésen az osztalék megállapítására nézve az igazmegállapitása gatóság által előterjesztett indítványhoz hozzá nem járulván,. hanem az inditványozottnál magasabb összegű osztalék kifizetését követelvén, bármennyi volt is az általuk követelt osztalék összege: az igazgatóság indítványához képest hozott határozatot, mint alapszabály ellenest megtámadni a keresk. törvény 174. §-a alapján jogositvák. (95. okt. 8. 862.) — Curia: Hhagyja a benne felhozott és elfogadott indokokból és azért, mert a kereskedelmi törvény 175. §. 14. pontja szerint az alapszabályokban lévén megállapitandók a nyereség kiszámításának és felosztásának módozatai, azt alperesi alapszabályok 7 3. §-ában foglalt azon rendelkezés, hogy a társulat tiszta jövedelmének 75°/o-a a részvényeseknek osztalék czim alatatt kifizettetik, az idézett törvény §-a intézkedésének megfelel, mert az alperesi alapszabályok 73. §-ának tartalma az alapszabályok 54. §. 4. pontjának a kereskedelmi törvény 174. §. 2. pontjával lényegileg egyező határozmányával nemcsak ellentétben nem áll, hanem ezt a kereskedelmi törvény 157. §. 14. pontjában foglalt intézkedésének megfelelően kiegésziti. A kereskedelmi törvény 179. §. 2. pontja és az alapszabályok 54. §. 4. pontja értelmében a közgyűlés hatáskörébe utalt és részére fentartott jog ugyanis abban áll, hogy a közgyűlést minden körülményeié közt megilleti ugyan az a jog, hogy a társulat évi mérlegét véglegesen megállapítsa és az ennek alapján meghatározandó nyereség felosztása iránt intézkedjék, de a nyereség felosztásának módozatát alapszabályok határozzák meg, a közgyűlés tehát a nyereség felosztásának módozata tekintetében az alapszabályok rendelkezéséhez kötve van, és mert az alapszabályok 70. §-ában a tiszta nyereség felosztására nézve azon absolut intézkedés tartalmaztatván, hogy a tiszta nyereség 75°/o-a a részvényeseknek osztalék gyanánt kifizetendő és a további 25% az ott meghatározott czélokra fordítandó, a közgyűlés a nyereség felosztása iránti intézkedésében az alapszabályok által megszabott ezen felosztási módozatokat megtartani köteles (97. febr. 4. 6.) 15269. Szabadkai tsz. : A szabadkai kereskedelmi és iparbank részvénytársaság 1895. évi február 10-én megtartott közgyűlésén hozott, a nyereségének felosztását tárgyazó III. számú határozatának az a része, hogy a tartalékalapra külön dotatióként 2000 forint és rendkívüli tartalékalapra 8000 forint fordítandó, a felperessel szemben annak 16. számú részvényére szoritkozva, megsemmisittetik; egyebekben a felperesi keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes a . . . közgyűlési határozatot megsemmisiteni kéri, mert a közgyűlés a B) alatti alapszabályok 49. §-ában megállapitott 10°/o jutalékon felül a tartalékalapnak 2000 forintot