Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 259 tartalék-alapra a tiszta nyereségnek 10—15°/0-a, 10% pedig- Kereskedelmi egyéb kiadásokra fordítandó, a hátralék 75% pedig osztalék- törvény, ként osztandó fel a részvén}7esek közt, addig mig a szer-174., 180. §§. ződés fennáll, azt a szerződő felek mindegyike megtartani A közgyűlés köteles, és nem hozhat tehát a közgyűlés többsége oly határo- jogköre. zatot, a mely az alapszabályok fentartása mellett azok intéz- A nyereség kedése ellenére a nyereség 75%-át nem egészben osztja fel, megállapítása hanem abból egy tetemes részt a tartalék-alaphoz csatol. Alperes által hivatkozott alapszabályok 54. §. 4. pontja nem áll ellentétben az alapszabályok 73. §-a intézkedéseivel, mert az előbbihez a közgyűlés elé tartozó ügyek vannak felsorolva, mig utóbbiakra meg van határozva, hogy a közgyűlés elé tartozó egyik ügy, miként kell hog3T elintéztessék. Az 54. §. 4. pontja az osztalék megállapítására nézve a közgyűlésnek nem ád feltétlen jogot, hanem csak azt, hogy az osztalékot az alapszabályok értelmében megállapitsa. Az alperes által felsorolt czélszerüségi okok a perbeli kérdésnek eldöntésénél figyelembe nem vétethettek, mert mérvadó csakis az alapszabályok intézkedései lehetnek. A menynyiben az alperesi társaság ügyeit vezető igazgatóság czélszerünek találta azt, hogy a tiszta nyereségnek 75%-a osztalékként ki ne adassék, hanem a tartalék-alap 10%-nál nagyobb összeggel dotáltassék, módjában állott azt megfelelő alapszabálymódositással megállapittatni, mely módositás a többség határozata által ugy a kereskedelmi törvény, valamint az alapszabályok értelmében is akadálytalanul megejthető. A felsoroltak szerint tehát a közgyűlésnek az a határozata, hogy a tiszta nyereségnek 75o/o-a osztalékként a részvényeseknek ki ne adassék, hanem az 5 frtnyi osztalékot meghaladó rész a tartalékalaphoz mint felüljutalék csatoltassék, a társulati alapszabályok 73. §-ának intézkedéseibe ütközik és igy azt meg kellett semmisiteni. Nem bir azonban törvényes alappal felpereseknek az a kereseti kérelme, hogy a részvényenkénti osztalék 12 frt 87 krban megállapitassék, és ezen összegnek kifizetésére az alperes társaság köteleztessék, mert ugy a kereskedelmi törvény 179. §. 2. pontja, valamint a bemutatott alapszabályok 54. §. 4. pontja értelmében a nyereség felosztása, tehát az osztalék megállapítása is a közgyűlés által eldöntendő ügyet képez, és igy a kir. törvényszék nincsen hivatva arra, hogy az osztalék összegét megállapitsa, mert a kereskedelmi törvény 174. §-a értelmében a közgyűlési határozat keresettel megtámadható, ebből folyik, hogy a biróság, a mely a kereseti tárgy felett ítélkezik, csal- annak darálására van hivatva, hogy a megtámadott határozat a kereskedelmi törvény és az alapszabályok vonatkozó intézkedéseinek megfelelőé)) lett-e hozva, vagy sem ? Utóbbi esetbea a határozatát megsemmisíti, de nem hozhat a közgyűlés helyette más, a törvény és alapszabályoknak megfelelő határozatot, hanem csak utasítással láthatja él a részvénytársaságot, illtetve ennek igazgatóságát, hogy az ügyet terjeszsze elő egy megfelelő idő alatt egybehivandó ujabb közgyűlés elé, mely közgyűlés lesz hivatva, most már megfelelő határozatot hozni és ezen 17*