Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)
2r) 8 KE RÉ S KE D ELMI TÖR VÉ NY. Kereskedelmi helye és minthogy az I, II, IV—VI. pontban foglalt közgyütörvény. lési határozatoknak törvény vagy alapszabály ellenes voltát, vagy 174., 180. §. alaki szabálytalanságát a felperes nem bizonyította, a III. szám Közgyűlési alatti határozatnak kifejezetten meg nem támadott része pedig határozat nem kifogásoltnak tekintendő, ugyanazért kellett a keresetnek a megtámadása felperes kimutatott jogosultsága és érdeke erejéig korlátozva, helyt adni, egyebekben pedig a felperest elutasítani. (96. rnárcz. 10. 4028.) 15267. Curia: Az a tény, hogy a közgyűlés elé terjesztett mérleg az igazgatóság és a felügyelő-bizottság által aláírva nem volt, a közgyűlési határozat megtámadására okul nem szolgálhat, mert a kir. törvényszékhez bemutatott, a közgyűlés elé terjesztett azonos tartalmú és a közgyűlés által elfogadott mérleget a részvénytársaság igazgatósági s felügyelő bizottsági tagjai aláírták s így, ha a mérleg a közgyűlés elé terjesztés idejében nem volt is kellő alakban kiállítva, a hiánj' utóbb pótoltatott. De az aláírásoknak hiánya megtámadási okul még azért sem szolgálhat, mert a közgyűlési jegyzőkönyv szerint felperes a miatt, hogy az aláírások hiányoztak, kifogással nem élt; már pedig oly körülmény, melyet felperes a közgyűlésen magára nézve sérelmesnek nem tartott, megtámadásra okul nem szolgálhat. (97. nov. 30. 591. v.) A közgyűlés 15268. Budapesti Jcéresjcedélmi és váltatsz.: Az egyes részjogköre. vényesnek a részvéirytarsasággal szemben fennálló jogait és A mérleg kötelezettségeit a kereskedelmi törvény X. czimében foglalt alakja. törvényes intézkedések, valamint az ezekkel ellentétben nem álló, törvényszabta módon létesített alapszabálybeli intézkedések szabályozzák. A mig az alapszabályok intézkedései törvény és alapszabályilag rendezett módon megváltoztatva nincsenek, a közgyűlés többségének határozata, ha azokkal ellentétben áll, vagy egyenesen azokba ütközik, a kereskedelmi törvény 174. §-a alapján minden egyes részvényes által keresettel megtámadható. A csatolt alapszabályok 78. §-ának az az intézkedése, hogy a tiszta nyereség mikép osztandó fel, a kereskedelmi törvény 157. §. 14. pontja értelmében, mint az alapszabályok által megállapítandó intézkedés mindaddig, a mig a társaság, illetve az ezt képviselő közgyűlés, attól alapszabálymódositás által el nem tér, a közgyűlés, illetve a többség rendelkezési jogát korlátozza. A közgyűlés feladata a tiszta nyereséget megállapítani, és a megállapított nyereség felosztása iránt, de csakis az alapszabályok értelmében intézkedni; ezen alapszabálybeli intézkedéseken vauját tul nem teheti, mert az alapszabály védi a kisebbséget a már szerzett jogaiban. Kétséget nem szenved ugyanis, hogy az alapszabálybeli intézkedések a részvényesnek a részvénytársasággal szembeni szerződési viszonyát rendezvén, a midőn valaki egy részvénytársaság tagja akar lenni, illet re az az által kibocsátott részvényt akar megszerezni, az alapszabályokból nyer tájékozást arra nézve, hogy, többek közt, a tiszta nyereség hányadrésze esik a részvényesékre osztalékai. Ha tehát az alapszabályok szerint a
