Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 257 hívásának, idejének, tárgyának és mérlegének közzétételére vonat-Kereskedelmi kozó határozatok meg- nem tartattak volna vagy pedig ahatáro- törvény, zatok mindenike külön is a törvénybe vagy alapszabályokba üt-174., 180. §§. kőznék .... A közgyűlésnek azon határozata, melylyel rend- A közgyűlés kivüli tartalékalapra 8000 forint szavaztatott meg, sem a törvény- jegyzőkönyve. nyel, sem az alapszabályokkal nem ellenkezik, ezt az alapsza- Rendkívüli bályok nem tiltják; mert habár az alapszabályok 49 §-a csak tar- tartalékalap. talékalapról szól, ez nem zárja ki rendkivüli tartalékalap létesitését, a mint ezt a K. T. 179. és az alapszabályok 13. §-a bizonyítják. A köz­gyűlési jegyzőkönyv, mint közokmány, megczáfolja felperesnek azt az állítását, hogy az általa emiitett indítvány megtétetett; tagadja, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv szabálytalan, mert fel­peres e közgyűlési tárgysorozat 2.vagy 3. pontjának tárgyalása­kor felszólalt ugyan és azon véleményének adott kifejezést, hogy rendkivüli közgyűlés összehívásának szüksége fenforog, a köz­gyűlés azonban azzal a felszólalással szemben az igazgatóság előterjesztését fogadta el és külön indítványt a felperes nem tett, ellenzi az esküvel való bizonyítást. Az előadottak alapján és annak előrebocsátásával, hogy miután a K. T. 174. §-a szerinti kereseti jog a szelvény birtokához kötve nincsen, a válaszirat­hoz B) alatt csatolt részvénynyel a felperesnek részvényesi minő­sége és annak a keresethez való jogosultsága igazolva van, a K. T. 174. §. első bekezdése alapján a közgyűlési határozatok­nak a tartalékalap külön dotatiójára és rendkivüli tartalékalap létesítésére vonatkozó neheztelt részét megsemmisíteni kellett azért, mert az a határozat az alapszabályok 49. §-ának azon intéz­kedésével, hogy a nyereménynek 10°/o fordítandó a tartalékalap gyarapítására és 75% a részvényesek közt felosztandó, nyilván ­valólag ellenkezik ; mert továbbá a részvényesek közgyűlési több­sége nem rendelkezhetvén azon jogok felett, melyeket az egyes részvényesek az alapszabályok alapján a társaság ellen már meg­szereztek, a részvényes kifogása esetén nem fordíthatja a ki­mutatott nyereséget az alapszabályokban meg nem jelölt czélokra és ennélfogva az A) alatti kimutatás szerint 10°/o fejében a tar­talékalap javára megszavazott 3014 frt 11 kron felül a részvé­nyesek megillető 75°/o rovására, minden egyes részvényes bele­egyezése nélkül dotatiót és rendkivüli tartalékalapot. A K. T. 174. §-ánah a rendelkezéséből továbbá, hogy a kereseti jog csak a részvényest illeti, okszerűen következik, hogy a megsemmisítés következménye is csak azon részvényesre szorítkozik, a ki a ha­tározatot megtámadta és csak azon érdek erejéig, mely a per során kimutattatott és ugyancsak a K. T. 174. §-ának szavaiból két­séget kizárólag nyilvánvaló, hogy ezen szakasz alapján csak a közgyűlésnek tényleg meghozott határozatait lehet megtámadni: minthogy pedig a keresetet egyedül a felperes és csak a be­csatolt 1 darab részvényen alapuló jogosultsággal indította, mint­hogy továbbá abból az indokból, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv szándékosan hamisan vezettetett, nem a K. T. 174. §-a szerinti, hanem a K. T. 218. §. 4. pontjában szabályozott eljárásnak van Márkus: Felsőbíróságaink elvi határ. IX. 17

Next

/
Thumbnails
Contents