Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 253 állította, hogy a panaszlott czégtag ellen a kérdéses követelést, Kereskedelmi illetőleg' a jelen eljárás alapját képező csődnyitási kérvény be- törvény, adása (1896. május 11.) napjáig az elévülés megszakítására tör- 121. §. vény szerinti alkalmas bármi joglépést tett: az A—F) a. váltókon alapuló követelése a panaszlott volt czégtag ellen elévültnek tekintendő, ezek a váltók tehát a panaszlott elleni hitelezői minőségét nem igazolják. (96. decz. 30. 1348. V.) 15263. Curia : A K. T. nem tiltván, a társulati alapszabá- 157. §. lyok pedig kifejezetten megengedik, hogy a közgyűlésen való A részvényelnökléssel az igazgatóság elnöke vag}r alelnöke, mint rendes társ. közgyüelnökök helyett az igazgatóságnak más tagja is ruegbizassék ós lés elnöke. ennek kijelölése az igazgatóság jogköréhez tartozván, az igazgatóság által ideiglenesen megválasztott igazgatóségi tag — a K. T. 193. §. szerint — kirendelt megbízottnak tekinthető sig37'nem volt szabálytalanság az, hogy a megtámadott közgyűlésén — az igazgatóság által erre külön megbízott — ideiglenes igazgatósági tag elnökölt; habár ez nem is volt a közgyűlés által megválasztott igazgató (467/96.) 15264. Curia : A K. T. a részvénytársaságok által elhatá- 163—179. §§. rozott alaptőke-felemelés tekintetében külön intézkedést nem tar- Befizetett ösztalmaz azokban a kérdésekben, melyek a felemelt alaptőke alá- szeg visszaköirása, befizetése és bejegyzésére vonatkoznak s igy külön tör- vetélése. Alapvényintézkedés hiányában a joghaszonszerüség alapján a törvény- töke felemének azokat az intézkedéseit kell megfelelően alkalmazni és irány- lése. adóknak elfogadni, a melyek az eredeti alaptőke alkotására vonatkozólag a törvény által megállapittattak. A K. T. 149. §-a szerint a társaság megalakultnak tekintendő, ha első sorban az alaptőkéje biztosítva van, ugyanazon törvény 154. §-a utolsó bekezdése pedig megállapítja azt, hogy ha 2 hó alatt az alaptőke aláírás által biztosítva nincs, az aláírók ... a befizetett összegeket visszakövetelhetik. A fenforgó esetben nem vitás a peres felek közt az, hogy alperes társaság 1893. márczius 26. tartott közgyűlésén . . . alaptőkéjének 1750 drb 200 forint név- * értékű uj részvénynek kibocsátása által 1,000.000 frtra való felemelését határozta el és ily alaptőkére vonatkozó részvény-aláirás végett bocsátott ki felhívást; nem vitás a peres felek közt az sem, hogy felperes ily ujabbi alaptőke alkotásához kívánt 25 drb 2000 forint névértékű részvény jegyzése által hozzájárulni. Alperes maga beismeri, hogy az 1750 darab részvényből 75 darab részvénynél többet elhelyezni nem sikerült . . . Bizonyítva van . . . hogy alaptőke-felemelés meg nem történt, mert az sem teljesen befizetve, sem aláírás által biztosítva nem lett ... és hogy az alperes r.-t. az alaptőke felemelést elejtette, illetve hogy a felszámolást kimondotta . . . Alperes r.-t, illetve annak igazgatósága mindaddig, mig a felemelni szándékolt uj alaptöke egész összegeben aláírás által biztosítva nem volt. az aláírt részvények alán befizetést jog szerint nem követelhetett, mert a részvény-aíáirönak befizetési kötelezettsége csak akkor állott be, ha az a czél, melynek eléréséhez aláírásával hozzájárult, tényleg eléretett, vagyis