Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 251 15256. Curia: Ha a felek között szerződés alapján a köz-Kereskedelmi kereseti társasági viszony létrejött, az a körülmény, hogy a tár- törvény, saság czégét be nem jegyeztette és üzletét tényleg még meg nern 87. §. kezdette, aK. T. 87. §-a értelmében csak azt a jogkövetkezmény t Be nem jegyvonja maga után, hogy harmadik személyek irányában a társa- zett közker. sági viszony nem bir joghatálylyal; magára a szerződő felekre társ. felelősnézve (befelé) azonban ez a viszony, melyet a felek maguk sége. között már a szerződés megkötése által létesitettek, amennyiben ez a szerződés egyébként joghatályos, kölcsönösen kötelezővé vált és igy felperes az emiitett viszonyra alapított keresetet jogosan inditotta meg a joghatályosan kikötött tőzsdei választott birőság előtt. (97. márcz. 2. 160.) 15257. Curia: Alperesek első sorban a miatt támadják meg §• a felebbezési biróság ítéletét, hogy a biróság helytelenül fogtaA közker. társ. fel a felperes jogelőde és 1. rendű alperes között fenforgott jog- tagjainak feviszonyt; a mennyiben a jelzálognak tárgya nem a czégnek, lelössége. hanem A. Gy. és L. beltagoknak magántulajdonát képezte és igy felperesnek nem állott jogában a czég hozzájárulása nélkül és ennek kárára, a követelés jelzálogi biztosítására nézve meglevő előnyökről lemondani és külösösen ;i K. I.-né részéről felajánlott 6000 írtból 2000 frtot ennek elengedni. Ez a panasz alaptalan, mert a közkereseti társas-czég és a czéy tagjainak kötelezettségére mi befolyással sem bir az, hogg a czéget terhelő követelésre vonatkozó zálogjog nem a cségnek, hanem a béltag okinak magánvagyonára lett bekebelezve, minthogy a követelés magát a czéget és igy a czég tagjait is egyetemlegesen kötelezte és mert, a mint ezt a felebbezési biróság is helyesen kifejté, a hitelező az egyetemleges kötelezettségben álló adósokkal szemben kielégítési jogát a törvényben megjelölt eseteken kívül korlátlanul gyakorolhatja és különösen a miatt, hogy a hitelező a kezestől nem hajtja be követelését és ennek zálogtárgyát menten hagyja, az adós nem élhet számbavehető kifogással. (97. szept. 21. I. G. 198.) •15258. Budapesti tábla: Jóllehet, hogy első- és másodbiróságilag elmarasztalt W. és társa közkereseti társas czégnek a végrehajtási kérvény első példányához csatolt czégjegyzék kivonat szerint W. S és W. S.-né született S. Zs. voltak tagjai és jóllehet, hogy a K. T. 88. §. szerint a közkereseti társaság tagjai a társasági kötelezettségekért egyetemlegesen felelősek, mégis az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával, felperest a nevezett czégtagok ellen intézett végrehajtási kérvényével el kellett utasitani, a foganatosított végrehajtást hatályon kivül helyezni és felperest a sikeres felfolyamodás költségeinek fizetésére kötelezni; mert a K. T. 88. §-ának idézett rendelkezéséitől, általában az egyetemlegesség fogalmából nem következik, hogy az ekként felelős több adóstársak közül a végrehajtást azoknak vagyonára is lehessen intézni, a kik egyénileg még el nem marasztaltattak. A társaság, mint ilyen ellen hozott ítélet alapján tehát a végrehajtásnak a személyileg nem marasztalt egyes tagok ellen nincs helye. (97. jul. 8. 1856.)