Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

248 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi ről, a részvénytársaság pedig személyesen nem, hanem csak törvény, képviselője által járhatna el. A kereskedelmi törvény 195. §-a 64. §• érelmében továbbá a részvénytársaságnak felügyelő-bizottsága Közkereseti jogositva és kötelezve van a részvénytársaság ügyvezetését mintársaság. den ágában ellenőrizni, az ügyek menetéről tudomást szerezni, a társaság könyveit, iratait és pénztárait megvizsgálni, miből folyólag a felügyelőbizottság jogositva volna a részvénytársaság ügymenetének azt az ágát is ellenőrizni s megvizsgálni, a mely a közkereseti társaság ügyeibe egy más társaságnak felügyelőbizottsága avatkozhatnék, a mely jog pedig a kereskedelmi törvény 83. §-a értelmében csak a társaság tagjait és csak személyesen illeti. A kereskedelmi törvény 209. és 177. §-a értelmében a részvénytársaság közgyűlése jogositva van az alaptőkét leszállítani; ez a leszállítás esetleg annyira is terjedhetne, hogy a részvénytársaságnak a közkereseti társaságba adott betételét is csonkithatná, a mi pedig a kereskedelmi törvény 86. ^aszerint a többi tagok beleegyezése nélkül egyik közkereseti társasági tagnak sem áll jogában. A kereskedelmi törvény 179. §-a értelmében a részvénytársaság közgyűlésének át nem ruháztató jogkörébe tartozik az egész üzletkezelésre kiterjedően a számadások megvizsgálása, mérleg megállapítása és a nyereség felosztása, e szerint a részvénytársaság közgyűlésének határozatai befolyással bírnának a közkereseti társaság ügykezelésére is, holott, ha ezt a közkereseti társaság tagtai el nem fogadják, a közgyűlési határozat válnék hatálytalanná, mely pedig másként jogérvényes lenne; és igy tovább. Végül a kereskedelmi törvénynek 13. §-ábcl is következik, hogy részvénytársaság nem lehet közkereseti társaságnak tagja. Ha ugyanis ez általában helyt foghatna, akkor két, vagy több részvénytársaságnak is joga volna közkereseti társaságot alakítani s ekkor a kereskedelmi törvény 13. $-a értelmében e közkereseti társaság czégének legalább a társak egyikének, vagyis legalább az egyik részvénytársaságnak nevét kellene tartalmaznia, tehát a közkereseti társaság czégében „részvénytársaság" kifejezés is benfoglaltatnék, holott ez az idézett 13. §. utolsó bekezdésének ez iránti tiltó rendelkezésébe ütköznék. (97. okt. 20. Hitelesítve 97. okt. 27. 22. sz. polg. határ.) 15251. Curia: Téves a kir. ítélő tábla végzésének indokolásában kifejtett az a jogi álláspont, hogy részvénytársaság nem lehet tagja valamely közkereseti társaság keletkezésének. A K. T. 64. §-a értelmében nem feltétele a'közkereseti társaságnak az, hogy kizárólag physikai személyek folytassanak közös czég alatt korlátlan és egyetemleges kötelezettség mellett kereskedelmi üzletet E szerint, miután a közkereseti társaságnak tagja jogi szeméig is lehet, mi sem áll útjában annak, hogy annak tagja egg részvénytársaság is legyen, mely, mini ilyen, önálló jogaiangisággal bíró jogi személynek tekintendő. Habár a K. T. több rendelkezésénél a közkereseti társaság tagjainak személyes ténykedéséről tesz emlitést, önként értetődik, hogy a mennyiben a közkereseti társaságnak egy tagja részvénytársaság, ily ténykedéseket a rész-