Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 247 sére vonatkozó szabályokat a 208. és 253. §-okban megállapi- Kereskedelmi totta. A mi különösen részvénytársaságnak közkereseti társaságba törvény, tag-ként való beléphetését illeti, ennek kizárt voltát: nemcsak a 64. §. kérdéses két társaságnak az a lényegesen eltérő szerkezete, hogy Közkereseti előbbi a tagoknak korlátolt, az utóbbi korlátlan s egyetemleges társaság. felelősségére van épitve, (kereskedelmi törvénykönyv 147., 168. és 64. 88. §-ai) nemcsak a kereskedelmi törvény rendszeréből vont s fentebb kiemelt következtetés igazolja, hanem ugyanerre az eredményre kell jutni, ha a törvénynek a közkereseti társaság viszonyait szabályozó s a VlII-ik czimben foglalt egyes rendelkezéseit a részvénytársaság viszonyait szabályozó X-ik czimnek intézkedéseivel egybevetjük. Habár ugyanis a kereskedelmi törvény 63. §-a szerint a kereskedelmi társaságok s igy a részvénytársaság is, czégük alatt jogok és kötelezettségek alanyai lehetnek és ekként a jogi személyek tekintete alá esnek, s habár a törvény nem tartalmazza annak kifejezett kijelentését, hogy a közkereseti társaság fogalmát megállapító 64. §-ban foglalt „két vagy több személy4 kifejezés alatt csupán physikai s nem egyúttal jogi személy is értendő : mindazonáltal a kereskedelmi törvény 66. §-ának abból az intézkedéséből, hogy a közkereseti társaság tagjainak polgári állása és lakhelye is bejelentendő, továbbá a kereskedelmi törvény 67. §-ának abból a rendelkezéséből, mely szerint a 65. és 66. §-ok értelmében megteendő bejelentéseket a közkereseti társaság összes tagjai sajátkezüleg aláírni tartoznak és 98. §. 2. pontjának abból az intézkedéséből, hogy a közkereseti társaság megszűnik, ha valamelyik tagja meghal s a 108. §-nak abból a rendelkezéséből, hogy havaiamelyik társtag a közkereseti társaság felszámolása alatt hal meg, ennek jogutódai közös képviselőt tartoznak rendelni, mégis nyilvánvaló, hogy a törvény kifejezései csakis physikai személyre vonatkoznak ; és ezekkel szemben oly rendelkezéseknek, vagy legalább arra vonatkozó utalásnak teljes hiányából; hogy a 66. §. esetén a tag polgári állásának és lakásának megjelölését a részvénytársaság telephelyének megjelölése helyettesíthetné; hogy a 67. §. értelmében való sajátkezű aláírás a közkereseti társaságban tagként netán szerepelhető részvénytársaság részéről miként s ki által történjék, hogy továbbá valamelyik társtagnak a 98. §. 2. pontjában emiitett elhalálozása alatt a részvénytársaságnak a kereskedelmi törvény 201. §-ában meghatározott módokon való megszűnése is volna érthető, és hogy a 108. §. esetében a megszűnt részvénytársaságnak mint volt társtagnak jogutódai miként rendeljenek közös képviselőt, a mikor pedig a megszűnt részvénytársaság többé közgyűlést sem tarthat: kétségtelenül következik, hogy a törvényhozó a közkereseti társaságot csakplrysikai személyek által tartotta alakithatónak. Ugyanerre az eredményre vezet a két különböző kereskedelmi társaság belkezelésére vonatkozó szabályoknak összevetése. így a kereskedelmi törvény 83. §-a akként intézkedik, hogy a közkereseti társaság tagjai csak .,személyesen" szerezhetnek tudomást a társasági ügyek meneté-