Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

238 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi 15235. Szegedi tábla : Az üzlet Űréhez tartozó, megkötött törvény, kereskedelmi ügylet nem teljesítéséből szárm áztatott kártérítési keresetre 25. §. az a téng, hogy felp. mint bejegyzett keresereskedő kártéritésikövetelését Keresk. kereskedelmi könyvébe bevezette és azt a könyvkivonat alapján perli, könyvbe veze- meyállapitja annak a bíróságnak az illetőséaét. a melynek területeit kártérítési tén a könyvek vitetnék. Indokolás: A kereskedelmi könyvek arra követelés) szolgálnak, hogy azokban a kereskedő üzletének a menetét feltüntesse, s azokból nemcsak maga a kereskedő, de minden szakértő az üzlet menetét s vagyoni állását áttekinthesse. Ennek a czélnak a kereskedelmi könyvek ugy felelnek meg, ha mindaz, a mi az üzletben történik, s a mi folytatott üzletre vonatkozik, a könyvekben pontosan éshiven feljegyeztetik. Csakis oly könyv; mely ily módon vezettetik, tekinthető szabályszerűnek, ami a K. T. 25. §-ának abból a rendelkezéséből is kiviláglik, hogy a könyveknek a kereskedő ügyleteit és vag37oni állását teljesen fel kell tüntetni. A kereskedőknek üzleti követelései, szintén a kereskedő vagyoni állásához tartoznak. Az ily követelések, akár biztosak, akár kétesek, mennyiségekök akár vitás, akár nem, akár rövid, akár hosszabb idő múlva hajthatók be, abban az időpontban, mikor keletkeznek, különbség nélkül bevezetés tárgyai, mert mindegyik abban az időpontban, a mikor keletkezik; a kereskedő vagyoni állását érinti és módosítja. A követelések bevezetésénél azok jogczime sem okozhat különbséget. Minden a biróságnál érvénj^esithető követelés jogczime egyforma erejű. A kölcsön, a vételár, a kártérítés iránt támasztott követelések, a mindegyiknél előfordulható különböző fejlemények szerint, egyenlőképen válhatnak megitélt, meg nem ítélt, behajtható, be nem hajtható, a közel jövőben vagy csak a távol jövőben behajtható követeléssé. A mint tehát más üzleti követelésnél, ugy a kártérítés iránt támasztott követelésnél sem szükséges a könyvbe való bevezethetés végett az, hogy a biróság a követelést előbb megitélje. És ha' a vételnél az a tény, hogy a vételügylet megköttetett, bevezetés tárg}rává teszi a hitelbe adott áru vételárát, ugy a másik szerződő fél ama megtörtént ténye, hogy a szerződést nem teljesítette, ugy maga után vonhatja azt, hogy a szerződést megtartó fél kártérítési követelését, a mely követelés a K. T. világos rendelkezésein alapul, bevezetés tárgyává tegye. Ezekből kitűnik, hogy az üzlet köréhez tartozó kereskedelmi ügylet nem teljesítéséből származtatott kártérítés oly követelés, melyeta bejegyzett kereskedő már keletkezése idejében könyveibe bevezethet. Már pedig ha ez a követelés bevezetése tárgya lehet, akkor az ily bevezetett követelés iránt könyvkivonat alapján támasztott keresetre annak a bíróságnak az illetékességét, a melynek területén a könyvek vitetnek, az 1868. évi LIV. t.-cz. 35. §-ának második pontja alapján, meg kell állapítani. (97. jun. 30. Határozattárba felvett 12. sz. polg. határozat.) 43. §. 15236. Curia: Nem lehetett az alperes által L. Lázár kezéhez fizetett 1,500 frtból a felperessel el nem számolt 850 frtnyi részösszegnek a felperesi követelésbe való beszámítását mellőzni