Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 239 azért, mert ugy felperesnek saját előadásából, valamint a C) a. Kereskedelmr okirat keletkezésére vonatkozó alperesi kétségbe nem vont elő- törvény, adásából kétségtelen az, hogy L. Lázár mint felperesnek ügynöke 4S. §. kötötte meg alperessel a kérdéses borvételi ügyletet: kétségtelen to- Kereskedelmi vábbá az is. hogy alperes az összes, tetemes összegre rugó fizeté- meghatalmaseket a nevezett ügynök kezéhez teljesítette, mely fizetéseknek jog- zott. hatályát felperes mindig elismerte és azokat az A) a. könyvkivonatból kltelszöley alperes javára is irta, és mert ily körülméyék közt a nevezett ügynök felperes oly kereskedelmi meghatalmazottjának tekintendő, a kinek kezéhez az alperes vevő a felperesre kiterjedő joghatálylyal mindaddig teljesíthetett fizetéseket, míg felperes az alperesnek ellenkező utasítást nem adott és mert ebből folyóan az alperes által L. Lázár kezéhez 1895. évi szeptember 28-án teljesitett 1,500 frtnyi fizetés nemcsak a felperes által elismert 650 frtnyi részben, hanem teljes összegében lévén az alperes javára beszámitandó, felperest a be nem számitott 850 frt részösszeg iránt támasztott keresetével feltétlenül elutasitani kellett. (97. okt. 15. 711.) 15237. Curia: A kereskedelmi meghatalmazottak, a menynyiben valamely ügylet megkötésére jogositvák, az ügylet összes feltételeinek megállapítására felhatalmazottaknak tekintendők, a mennyiben azok oly kikötéseket nem tartalmaznak, a melyek a kérdéses üzlet rendes és szokásos folytatásával össze nem egyeztethetők ; nincs tehát kizárva, hogy K. T. 43. §-ában körülírt hatáskörben eljárva az üzleti gyakorlathoz képest külön felhatalmazás nélkül arra is jogosítottaknak tartassanak, hogy a fenforgó ügyletből felmerülhető vitás kérdések elbírálására a kivételes (áru- és értéktőzsde választott bírósága) bíróság illetékességét is kiköthessék, illetve annak magukat ügyfelüket kötelezőleg alávethessék; az azonban, hogy az, vájjon a kereskedelmi meghatalmazott a K. T. 43. §-ban körülirt hatáskört betartotta-e, a dolog természete szerint esetről-esetre vizsgálandó. (97. jul. 19. 359. Dt. 3. IX. 52.) 15238. Curia: Alperesnek azt az előadását, hogy az A) a. kötlevél aláirója Sz. P. csak adásvevési ügyletek közvetítésével, de nem megkötésével volt általa megbízva, nemcsak a felperes által K) és L) a. bemutatott alperesi levelek, hanem az alperes által bizonyítékként használt levelek is megezáfolják, mert ezen levelekből, melyek Sz. P. által kötött s kötendő eladási ügyletről szólanak és Sz. P.-hez ily ügyletek megkötése czéljából intézett utasításokat tartalmaznak, kétségtelen, hogy Sz. P. alperes által eladási ügyleteknek alperes nevében való megkötésével volt megbízva, hogy tehát nem közvetítő, hanem alperesnek az üzleti telephelyén kivül működő kereskedelmi meghatalmazottja volt. Nem változtat ezen az a körülmény, hogy Sz. P. „ügynök" nevet viselt és alperestől nem állandó fizetést, hanem a kötött ügyletek után százalékszerü javadalmazást húzott, hogy továbbá az ügyletek kötésénél az alperesektől nyert utasításokhoz volt köteles alkalmazkodni s alperes előzetes értesítése és beleegyezésé-