Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

232 ÖRÖKLÉSI JOG ÉS ELJÁRÁS. Végrendeleti voltak, alaki hiányt nem képez; elég, ha a A'égrendeleti tanuk p öröklés, végrendeletnek a végrendelkező előtti felolvasásánál, elfogadásáKözvegrende- nál, illetve nyilatkozata megtételénél és aláírásánál vannak jelen. let. 8825/95.) Közjegyzőnek 15226. Curia: A fenforgó eset megbirálásánál egyedül az átadott vég- 1876. évi XVI. t.-cz. 23. és 24. §-ai szolgálnak irányadóul. Az rendelet, idézett 23. §. szerint az idegen kézzel irott. de a végrendelkező által önkezűleg aláirott végrendelet, ha azt a végrendelkező kifogástalan két tanú együttes jelenlétében irta alá és az okiratot mindkét tanú sajátkezű aláírásával ellátja, érvényes akkor, ha a végrendelkező által közjegyzőnek megőrzés végett személyesen adatik át s ha az alkalommal a végrendelkező közjegyző előtt kijelenti, hogy ezen okirat az ő végrendeletét tartalmazza. Az ezen szakasz által előirt kellékeknek pedig a kérdéses végrendelet teljesen megfelel. Az idézett 24. §. szabályozza azokat a teendőket, melyeket a közjegyzőnek a végrendelet letétele esetében teljesitenie kell. Előirja ez a szakasz, hogy a letett végrendelet borítékba zárva, a közjegyző pecsétjével hivatalosan és akként pecsételendő le, hogy a pecsét feltörése nélkül a boríték felbontható ne legyen; e mellett a végrendeleten és a borítékon keresztül húzott zsinórral a végrendelet a jegyzőkönyvhöz fűzendő s a zsinór ugy a jegyzőkönyvhöz, mint a végrendelet boritékához a hivatalos pecséttel s ha a végrendelkező kívánja, az ő pecsétjével is hozzá pecsételendő ; tartozik továbbá a közjegyző a végrendelet letevőjét a letételkor figyelmeztetni arra, hogy a letett végrendelet csak akkor érvényes, ha a 23. §-ban előirt alaki kellékekkel el van látva és hogy a figyelmeztetés megtörtént, az a felveendő és a fél által aláírandó jegj'zőkönyvben megemlítendő. Ezen szakasz azonban nem rendeli azt, hogy a végrendelet a közjegyzőnek zárva adassék át, következőleg az a körülmény, hogy a végrendelet nyitva avagy zárva adatik-e át, a közjegyző teendőire nézve különbséget nem tesz. Hogy ezen szakasznak jelzett rendelkezéseit is betartotta a közjegyző, az az általa felvett és a periratokhoz eredetben csatolt 1-ső szám alatti jegyzőkönyvből kétségtelenül kitűnik, ezen jegyzőkönyvvel szemben pedig a közjegyzőnek, ki saját ténykedéséről lévén szó, tanuként kihallgatható nem is volt, vallomása figyelembe nem vehető. (97. okt. 20. 5000.) Az osztr.polg. 15227. Curia: Néhai S. Arzén volt budai püspöknek 1872. tvkv. hatálya- szeptember 18-án Karlóczán kelt írásbeli magánvégrendelete a nak területén Szt.-István koronájához tartozó s tehát külföldnek nem tekinthető alkotott vég- oly jogterületen alkottatott, a melyen a régrendelet alkotásakor is rendelet érvé- nem a magyar örökösödési jog, hanem az osztrák polgári törvén unyessége. könyvben szabályozott öröklési jog volt és van érvényben, ennél fogva nem szenved kétséget, hogy az ama jogterületen alkotott végrendelet érvényessége külkellékek tekintetében az osztrák polgári törvényköny határozmányai szerint Ítélendő meg. habár S. Arzén magyar ho)ios. magyarországi lakos volt és ennek területén halt is meg. Az 1876. évi XVI. t-cz. 34. §-a még a külföldön alko-