Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

ÖRÖKLÉSI JOG ÉS ELJÁRÁS. 225 152i2/«. Curia: Felperes a kereseti ingatlan birtokát a Törvényes néhai férje D. János ntáni özvegyi jog czimén igényli. A hagya- öröklés, ték tárgyalása alkalmával felperes és néhai D. János örökösei Özvegyi jog. közt az özvegyi jog tekintetében egyezség létre nem jött s felperes özvegyi tartása iránt végrendeletileg az örökhagyó sem intézkedett. Ily körülmények közt, habár a B) alatti hagyatékátadó végzéssel a kereseti ingatlan alperesnek, mint az örökhagyó első házasságból származó fiának, a felperes özvegyi haszonélvezeti jogával terhelve adott át s ez a haszonélvezeti jog az alperes tulajdonjogával egyidejűleg telekkönyvileg be is kebeleztetett: a felperest özvegyi jog czimén megillető haszonélvezet terjedelmének birói megállapításánál a jelen perben nem az emiitett hagyatékátadó végzés, hanem a törvény rendelkezése az irányadó. Minthogy pedig D. János örökhagyónak előbbi házasságából három gyermeke maradt, nevezetesen: alperes, továbbá D. Zsuzsánna ós D. Ilona s minthogy, az 1840: VIII. t.-cz. 18. §-a értelmében, ha a hátrahagyott gyermekek, vagy azok egy része, az örökhagyó előbbi házasságából származtak, az özvegy özvegyi tartás fejében csak egy gyermekrészt követelhet haszonélvezetül: felperest is özvegyi tartás fejében a hagyatékhoz tartozó kereseti ingatlanból csak egy g37ermekrésznek vagyis az egész 1/4-ed részének haszonélvezete illeti meg. (98. jan. 7. 3792/97. P. XXXVI. 2.) 15213. Czeglédi járásbíróság: Az S." Sándor és 0. Zsuzsánna özv. Sz. Mihályné által kiállított és az ... S. Sándor és dr. T. J. által kiállított két rendbeli eredeti okirat alapján a tulajdoni engedmény az . . . özv. Sz. Mihályné 0. Zsuzsána javára bekebelezett özvegyi jogra S. Sándor telekkönyvön kivüli engedményes mellőzésével közvetlenül dr. T. J. javára bekebeleztetni rendeltetik. (96. aug. 4. 3144.) -- Curia: Hhagyja, mert a vonatkozó tjkvbe foglalt tanyaföldre és szántóföldre özv. Sz. Mihályné javára bekebelezett özvegyi jog nem képez oly személyes jogot, mely csak általa gyakorolható és az öt megillető mérvben harmadik személyre át nem ruházható. Ennek folytán, minthogy a közte és S. Sándor közt létrejött engedményezési okirat a tkvi rendt. 81. és 82. §-ának megfelel és a jogot az engedményes ismét megfelelő okirattal kérvényezőre ruházta, a bemutatott okiratok alapján az elsőbiróság, a tulajdonjog bekebelezését, telekkönyvi akadály nem létében, közvetlenül kérvényező javára helyesen rendelte el. (97. okt. 22. 2612.) 15214. Pécsi tsz.: Felperesnő el volt utasítandó keresetének azzal a részével is, a melyben özvegyi jog czimén kéri a hagyatéki vagyon birtokát és haszonélvezetét magának megítéltetni, mert az özvegyi jog csak az örökhagyó özvegyét, nem pedig az elvált nőt illeti meg. már pedig felperes maga hozza fel a pécsi püspöki szentszéknek 1867. évi 162. sz. a. hozott Ítéletét, a mely szerint férjétől elválasztatott és beismeri, hogy azóta férjétől tényleg és folyton elválva élt. Megszűnt tehát S. A. neje lenni, tehát a S. A. özvegyét megillető jogát nem Márkus : Felsőbíróságaink elvi határ. IX. 15