Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)
CSALÁDI JOG. 147 15070. Az 1894 . XXXI. t.-cz 77. §. ama rendelkezésének, Házassági hogy az életközösséget megbontó házasfél, az életközösség vissza- törvény, állítására esetleg birói határozattal köteleztessék, szükségképen elő fel- ElJárás sza' tétele, hogy annak a házasfélnek akarata, kit házastársa szándékosan bálytalanés jogos ok nélkül elhagyott, első sorban az életközösségnek vissza- sá9aállítására irányuljon és ebből kifolyólag ez a házastárs határozott kifejezést adjon azon komoly szándékának, hogy házastársával, ha az visszatér, hajlandó az életközösséget folytatni s illetve házastársát visszafogadni. Minthogy azonban felperes a per során azt, hogy neje az életközösség- visszaállítására birói határozattal köteleztessék, egyáltalán nem kérelmezte, sőt a tárgyalásoknál kizárólag a házasság felbontását szorgalmazta ; magában véve az a körülmény pedig, hogy felperes 1896. febr. 13-án tartott tárgyalásnál a mar idézett t.-cz. 77. §-ára mint bontó okra hivatkozott, az életközösség visszaállítására vonatkozó bírói határozatnak hivatalból való kibocsátására alapul nem szolgálhat : az első bíróság lényeges eljárási szabályt sértett meg azzal, hogy alperest a 8937. számú határozattal felperes kérelme nélkül, az életközösségnek visszaállítására felhívta és utóbb eme szakasz alapján a házasságot és pedig a feleknek minden további meghallgatása nélkül felbontotta; a másodbiróság pedig- azzal, hogy az elsőbirósagnak eljárását és ítéletét helybenhagyta s igy •az 1881. évi LIX. t.-cz. 39. §-nak o) pontja alapján mindkét alsób róság ítéletét s a megelőzően 8937/1896. szám alatt kelt •elsőfokú határozatot hivatalból megsemmisíteni s az elsőbiróságot megfelelő szabályszerű eljárásra utasítani kellett. (97. máj. 14. 1804.) 15071. Curia: A H. T. 77. §. a) pontja alapján való eljárásnak abban az esetben van helye, ha jogos ok nélkül elhagyott házastárs hajlandó az őt elhagyó házastárssal a házasságot fobytatni és e czélból a bírósághoz folyamodik, hogy a házasélet visszaállítására bíróilag felhivassék Ily esetben az elhagyás ténye helyhatósági bizonyitványnyal igazoltatván, az eljárás kérvénynyel indíttatik meg és a bíróság tárgyalást előlegesen nem tarthat, hanem a felhívási végzést az ellenfél meghallgatása nélkül adja ki. Jelen esetben azonban felperes 10,552 szám alatti kérvényében nemcsak nem nyilvánította azt, hogy ö férjével a házaséletet folytatni kívánja, sőt kifejezetten abból a hibás nézetből indult ki, hogy élválhatás és nem a házassági életközösség czéljából tartozik férjét a házasélet folytatására szorítani. Ily alapon azonban felhívási végzés nem volt kiadható. S minthogy ennek daczára az eljáró kir. törvényszék a H. T. 77. § ával össze nem egyeztethető módon hozott oly végzést, melylyel mindkét fél kötelezteti a házasélet visszaállítására és ebből folyólag a felperes részéről beadott kereset sem alkalmas arra, hogy annak alapján érdemleges ítélet legyen hozható, annál fogva mindkét alsóbirósági Ítéletet és a szabálytalan eljárást meg kellett semmisíteni. (97. okt. 5. 1166.) 15072. Curia: Mindkét alsóbiróság ítélete feloldatik s a királyi törvényszék utasittatik, hogy az 1545/886. szám alatt 10*
