Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

148 CSALÁDI JOG. Házassági kelt határozatban foglalt meghagyás teljesítésének elmulasztása, törvény, kérdésében s illetve a mulasztásnak igazolhatása czéljából tart77. §. son a felekkel tárgyalást s a kifejlendókhöz képest hozzon Eljárás sza- uj határozatot. Minthogy . oly esetben, midőn a házasság felbálytalan- bontása az 1894. évi XXXI. t.-cz. 77. §. a) pontja értelmében sága. azon az alapon kéretik, hogy az életközösséget megbontó házasfél az életközösség visszaállítását elrendelő határozatnak, az abban kitűzött határidő alatt eleget nem tett, rendszerint alkalom nyújtandó arra, hogy ez a mulasztás igazoltassák s illetve, hogy erre nézve a felek nyilatkozzanak, az 1545/896. szám alatt kelt határozat hozatala után pedig a felek meghallgatva nem lettek : mindkét alsóbiróság Ítéletét feloldani s a kir. törvényszéket megfelelő eljárásra és uj határozat hozatalára utasítani kellett. (96. szept. 9. 3595.) Korábban 15073.Budapesti tsz. /Felperes a . . . 27.400/1896. sz. m. kir. külföldinek belügyministeri rendelet szerint a magyar állampolgárok közé bontópere ma- felvétetvén és a Magyarországon állandó együtt lakást soha sem gyar bíróság bírt peres felek ezen házassági bontó perének tárgyalására az. előtt. 52,200/1896. sz. a. kelt m. kir. igazságügyminiszteri rendelettel ezen kir. törvényszék kiküldetvén, a kir. törvényszék hivatalból vizsgálandó hatásköre és illetékessége a jelen perre megállapítandó volt. A per érdemében felperest keresetével el kellett utasítani, mert a keresethez K) alatt csatolt és a bécsi cs. kir. országos törvényszéknél 1893. febr. 28-án kelt végzés szerint a feleknek kölcsönösen kérelmezett ágy- és asztaltól való különválása még a magyar állampolgárságnak felperes által történt elnyerése előtt megengedtetvén . . . meg nem állapitható az, hogy alperes, midőn 1893. évi május 13-án felperest ujabb lakására nem követte, őt jogos ok nélkül hagyta el; minthogy a külön válásra a reá illetékes bíróság által feljogosittatott .... A feleknek ágy- és asztaltól való elválasztását megengedő bécsi cs. kir. orsz. törvényszéki végzés, a házasságot felbontó Ítéletté átváltoztatható, illetve ez alapján a kötelék felbontása az 1894. évi XXXI. t.-cz. 107.; 115. és 141. §§-aira alapitható szintén nem volt; mert a 107. és 141. §§-ok csakis hazai bíróságok által hozott ágy- és asztaltól elválasztó ítéleteknek felbontó ítéletté átváltoztatását engedik meg, a 115. §. értelmében pedig a külföldi bíróság által a magyar honosság, illetve állampolgárság elnyerése előtt kimondott ágy- és asztaltól való elválasztás alapján a házasság csak akkor bontható fel, ha az elválasztás oly tény miatt történt, melynek alapján a házasság ezen törvény szerint is felbontható, a kölcsönös megegyezés pedig ezen törvény szerint bontó okul nem szolgálhat. (97. ápr. 13—10,486.) — Curia. Hhagyja. A bécsi cs. kir. országos törvényszék . . . végzésével bizonyítva van, hogy peres felek közös megegyezésük folytán közös kérelmükre ágytól és asztaltól elválasztattak, miből kétségtelenül az következik, hogy alperesnek 1893. máj. 13-án törvényes oka volt megtagadni azt, hogy férjét — felperest uj lakására kövesse. Miután pedig annak a körülménynek, hogy felperes az 1896. ápr. 12-én a magyar állam