Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

CSALÁDI JOG. 135 Ü. L. 98. 5. Márkus Dezső: Lehetséges-e a békéltetés megkeresés utján ? J. K. 97. 54. Márkus Dezső: A házasságon kivüli gyermekek joga. J. K. 98. 11. K. Nagy Sándor : Törvénytelen házasság. I. 97. 302. Plopu György : Közszerzemény. I. 98. 19, 20. Raffay Ferencz: A női tartás kérdéséhez. J. 97. 311. Raffay Ferencz: A Curia gyakorlata és az 1894 XXXI. t.-cz. 77. §. a) pontja. Ü. L. 98. 20. Raffay Ferencz: A hűtlen elhagyás, mint házassági bontó ok. 98. Raffay Ferencz : Szerzetes gondnokság alá helyezhető-e ? J. K. 98. '20. Schik Ferencz Sándor : Észrevételek az 1894 : XXXI. t.-cz 77. §-ához. J. 97. 303. Schik Ferencz Sándor: Törvénytelen házasság. J. 97. 366. Spengel Sándor: A női tartás kérdéséhez. J. 97. '294. Szathmáry Sándor : Gyámhatósági felügyelet a kiskorn anyától származó törvénytelen gyermekek felett J. 93. 9. Szladits Károly, Osztrák nők házassága Magyarországon. J. K. 97. 194. 222. Szladits Károly : A közszerzeményről. J. K. 97. 374. Tóth Gáspár A házasságtörés és az erkölcstelen élet a magyar házassági jogban. J. 97. 35. Tóth Gáspár: Az uj házasságkötéstől való eltiltás J. 97. 125. Tóth Gáspár : A magyar házassági jog nemzetközi vonatkozású rendelkezései J. 97. 139, 146, 156, 162, 171. Tóth Gáspár: Elmebaj, .mint házasságbontó ok. J. 97, 295. Ugyanerről : Göldner Károly u. o. 312. Tóth Gáspár : A bontó ok joghatályának megszűnéséről. J. 97. H75 Tóth Gáspár: Bírósági gyakorlat a házassági perekben. J. K. 97. 227. Tóth Gáspár : Elvi határozatok a házassági bontó perek köréből. J. K. 97. 417. Tóth Gáspár: Elvi határozatok a házassági bontó perek köréből. J. K. 98. 1. Tóth Gáspár: Az Ítélet constructiója a házassági perben. J. K. 98. 13. Tóth Gáspár : Egyes bírósági hatáskör a házassági perekben. Ü. L. 98. 22. Tóth Gáspár : A hűtlen elhagyás mint házassági bontó ok. Ü. L 98. 23. Uzonyi Ge'za: A szándékos és jogos ok nélkül való elhagyás. J. K. 98. 19. Vértes Adolf: Az 1894: XXXI. t-cz. 102. §-ának értelmezéséhez. Ü. L. 98. 21. Vladár Vilmos : A quasi desertio J. K. 97. 100., 108.. 117 Ugyanerről Tóth Gáspár u. o. 173., 18 ». Wellisz Vilmos : Felvétessék-e az exceptio plurium concubentium az alkotandó polgári törvénykönyvbe ? Ü L. 98., 9. és 14. Ugyanerről: Krisztinkovich Iván u. o. 12. 13. Molnár J. u. o. 15. b) Joggyakorlat. 15042. Curia: Az 1894: XXXI. t.-cz. 54. §-ában felsorolt Házassági megtámadási okok valamelyikének fenforgása esetében a meg- törvény. támadási jogot a tévedésben levő, vagy megtévesztett házastárs 51. §. gyakorolhatja ; ennélfogva az a házasfél; a kiről a szakértők & Megtámadási per során megállapították, hogy a nemző részeknél a baj egye- jog gyakordül nála van s ennélfogva a házasság megkötésénél tévedőnek, lása. vagy megtévesztettelek nem tekinthető, a nála fenforgó baj miatt a hivatkozott törvény 54. §-ának e) pontja alapján a házasság érvényességét megtámadni nem jogosult. (97. 2448.) 15043. Curia: Felperes 1895. június 28 án beadott kerese- Házasságon tében az alperestől leendő végelválasztásnak kimondása mellett kivüli teherbe házasságát mégsemmisittetni kérte, az 1895. okt. 15-én tartott e^Us. törvényszéki tárgyaláskor pedig, az időközben hatályba lépett 1894. évi XXXI. t.-cz. 54. §. c) pontja alapján azért támadta meg házasságát, mert alperes egybekelésük után 6 hó és 4 nap múlva gyermeket szült, a mely gyermek az E) alatti orvosi bizonyítvány szerint a méhben teljes kifejlődést elért és a terhesség kilenczedik hónapjában született. Tekintve, hogy az 1894 : XXXI. t.-cz. 54. §. e) pontja alapján a házasság csak akkor támadható meg, ha a nő a házasság megkötésekor mástól volt házasságon