Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

136 CSALÁDI JOG. Házassági kivül teherbe ejtve, felperes azonban ezt a körülményt nem bizotörvény. nyitotta, a mennyiben az e tekintetben felperes által megnevezett 54. §. öt tanú arról, hogy alperesnek férjhezmenetele előtt bárkivel is Házasságon szerelmi viszonya lett volna, tudomásuk nincs; alperesnek az kivüli teherbeí89b. október 15-iki tárgyaláskor tett az a beismerése pedig, ejtés. hogy felperessel házasságuk megkötése előtt nem közösült, egymagában véve annál'kevésbbé szolgálhat bizonyitékul arra nézve, hogy esetleg mástól ejtethetett volna teherbe, mert ugyanakkor tagadta azt, hogy férjhezmenetele előtt bárkivel is nemileg közösült volna és az ellenkező nem igazoltatott: mindezen okokból mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatása mellett felperest keresetével elutasitani kellett. (98. márcz. 31. Ö781.) ő5- §• 15044. Curia : Felperes megtámadási keresetét az 1894. évi Nemi érintet- XXXI. t.-cz. 55. §-ára alapította, azt azzal okolván meg, hogy lenség. nejét, alperest azért vette házastársul, mert őt jellemes, derék, minden tekintetben tisztességes leánynak tartotta; csalást nem tételezhetett, mert mullját mindig a legszebb színekkel ecsetelte, a lakodalmi ünnepség után azonban, midőn mint férj közeledett nejéhez, arról győződött meg, hogy az nemi tekintetben már nem érintetlen; miután pedig alperes tudta, hogy felperes őt azért veszi el, mert kiváló erényü leánynak tartja, különben nem is venné el; alperes lényeges személyi tulajdonságára vonatkozóan felperest megtévesztette : minélfogva alperessel kötött házassága az idézett törvényszakasz alapján érvénytelennek kimondandó. Mindkét alsóbirósági Ítélet megváltoztatásával felperes ezen az alapon indított megtámadási keresetével el volt utasítandó azért, mert egészen eltekintve attól, hogy a fentebb idézett törvényhely által megkívánt egyik alapfeltétel, a megtévesztésnek az alperes részéről történt tudva előidézése, a per adataival bizonjdtva nincsen, a nemi tekintetben való érintetlenség — szüzesség — egymagában véve a nőnek nem képezi oly lényeges személyi tulajdonságát, melyre nézve, még ha bizonyított volna is a megtévesztés, ez az 1894: XXXI. t.-cz. 55. §. értelmében a házasság érvénytelenítésére alapul szolnálhatna. (98. apr. 6. 5759.) 73. §. 15045. Budapesti törvényszék: A H. Károly és M. Mária A bontó ítélet között Simmeringben, Ausztriában 1873. évi augusztus hó 2-án alakja. létrejött házassági kötelék felperesre nézve alperes vétkéből az 1894. évi XXXI. t.-cz. 80. §. d) pontjában meghatározott bontó ok alapján ezennel bíróilag felbontatik. Ez a rendelkezés a köteléknek alperesre nézve való fennállását nem érinti. Miután a keresethez C) alatt becsatolt honosítási okirat szerint felperes magyar honosságot nyert: ennélfogva személyi állapotát illető perben az illetékes magyar bíróság van hivatva ítélni. A budapesti kir. törvényszék illetékességét a m. kir. igazságügyminiszternek folyó évi május 18-án 28,625. szám alatt kelt rendeletében foglalt biróküldés állapítja meg. Az ítéletnek a házassági kötelékeket illető rendelkezése alperesre kiterjeszthető, illetve a házasság ő reá nézve felbontható nem volt, mert alperes a bemutatott okiratokból kitünőleg osztrák állampolgár lévén, a ma-