Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)
128 KÖTELMI JOG. Kártérítés, mert eltekintve attól, hogy felperes nem egy meghatározott dolA kir. kincs- got helyezett bírói letétbe, hanem 1000 frtot készpénzben, feltár felelőssége peres kutatni nem tartozott azt, hogy ha nem az ő hitelezője a közegei részére történt a kiutalványozás, mi uton került a letét jogtaokozta kárért, lanul egy harmadik személy kezébe, hogy mi idézte elő a tévedést. Az ügy ily állásában a másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság Ítélete hagyatott helyben az itt felhívott és az abban foglalt megfelelő indokok alapján, a midőn magától értetődik, hogy alperes visszkereseti joga alkalmazottai, illetve azok ellen, kik a pénz jogtalan felvételével gazdagodtak, érintetlenül marad. (98. jan. 12. 3475/97. J, 98. 12.) Birák és biró- 15031. Budapesti tábla: Az 1871. VIII. t.-cz. 19. §-nak sági hivatal- £s 73 §_nak rendelkezéséből nyilván kitűnik, hogy az állam nokok kárteri- csakis a kinevezett birák és birósági hivatalnokok hivatalos tési kötelezett- minőségében elkövetett sikkasztásai által magánfeleknek okozott sé9e- károkért felelős, a törvény eme világos rendelkezéseivel szemben az államnak ká/rtéritési kötelezettsége a birák és birósági hivatalnokok által egyébként szándékosan vagy vétkes gondatlanságból okozott kár esetére ki nem terjeszthető, ehez képest, minthogy felperes kártérítési igényét néh. S. L. volt h.-nánási aljárásbirónak nem hivatali minőségében átvett értékek elsikkasztásából, hanem birói eljárásában állítólag vétkes gondatlanságból elkövetett mulasztásából származtatja, keresetének alperes államkincstárral szemben hely adható nem volt. — Curia: Hhagyj a indokai alapján és azért, mert az 1871. évi VIII. t.-cz. 66. §. értelmében a birák és birósági hivatalnokok cselekvése vagy mulasztása által okozott kárért, az ugyanezen t.-cz. 19. §-ban emiitett sikkasztás esetét kivéve, csupán magukat a bírákat és birósági hivatalnokokat terheli felelősség. (97. jun. 22. 4701.) Városiható- 15032. Curia: Alperes városnak az a mulasztása, mely ság okozta SZerint felperesnek a sertéshizlaló felállításához engedélyt adott, a kár- nélkül, hogy a telep szomszédjait netáni kifogásai iránt meghallgatta és figyelembe vette volna azt, hogy a hizlaló felállítása emberek által lakott épüli tek közt terveztetik, nem oly súlyos mulasztás, hogy e miatt a város a szűnt hasznot is megtéríteni tartozik, mert felperes is előre láthatta volna azt, hogy a szomszédok panasza esetére a minisztérium közegészségi szempontokból az engedélyt visszavonhatja, a hizlaló eltávolítását elrendelheti s módjában állott volna felperesnek is óvatosságból a szomszédok meghallgatását kérni, mielőtt a hizlaló felállításába fogott. Ennélfogva az alsóbiróságok helyesen utasították el a felperest az üzlet megvonása, illetve a kereseti forrás megszüntetése czimén követelt 35000 forintra nézve és pedig annál inkább helyesen, mert a másodbiróság ítéleti indokai szerint bizonyítást nyert az, hogy felperesnek nemcsak alkalma volt Komárom város közelében lakatlan más helyen is üzletét folytathatni, hanem azt felperes meg is tette akkép, hogy K. S.-nó telepén fia W. H. neve alatt már berendezett hizlaló szállásokat kibérelt. (97. jun. 24. Ü. L. 97. 34.)
