Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KÖTELMI JOG. 129 15033. Cwria : Az a mulasztás, hogy a közigazgatási tiszt- Kártérítés, viselő az árvíz ellen elrendelt védelmi intézkedéseié által okozott A közigazg. kár kimutatását az 1885. évi XXIII. t.-cz. rendeletei ellenére az tisztviselő áradás elmultával azonnal és hivatalból össze nem állította, a okozta kár. kiegyenlitést meg nem kisérelte és ezután az iratokat az alispánhoz át nem tette, és igy az alispán a kár összegét meg sem állapithatta, felperes kártérítési igényének a törvény rendes utján érvényesítésére akadályt nem képezhet. (97. márcz. 10. 855. Dt. 3. VIII. 82.) 15034. Curia : A közigazgatási hatóság van hivatva határozni a felett, hogy valamely viz használata, kiket minő terjedelemben illet meg és hogy a part helyreállításának költsége kit terhel. Ily határozatnak kieszközlése nélkül az abból származtatott kártérítési igény, hogy valaki ebbeli jogaival visszaélt, vagy hogy a part fentartása iránti kötelezettségét megszegte, polgári peruton nem érvényesíthető. (98. szept. 29. I. Gr. 217. Dt.) 15035. Győri tábla: A peres kérdés eldöntése első sorban A községi előlattól függ, vájjon alperes, mint községi biró hivatalos köteles- járó okozta ségét elmulasztotta-e? az által okozott-e a községnek kárt? s kár megtériha igen, felelős-e ő az okozott kárért? Az 1886: XXII. t.-cz. tése. 95. §-a szerint a fegyelmi uton elmarasztalt községi előljáró által okozott károk megtérítése iránti felelősség az illetékes fegyelmi hatóság által állapítandó meg és a kártérítési kereset csak ezen az alapon indítható meg a rendes biró előtt. A törvény e rendelkezéséből nyilvánváló, hogy a községi elöljáró által okozott károkért való felelősségnek megállapítását a törvény az illetékes fegyelmi hatózúg hatáskörébe utalja, hagy a hivatali kötelességszegés és a kártérítési kötelezettség fenforgásának kérdésében a polgári bíróságok nem dönthetnek és hogy ilyen alapon indított kártérítési perekben a polgári bíró csak a kárnak valóságos fenforgása — annak a kérdéses károsít ti cselekmény nyel okozati összefüggése — és a kárt érit és összege felett Ítélhet, de csak akkor, ha az elöljáró felelősségére vonatkozó előkérdést a fegyelmi bíróság megoldotta. Minthogy az ellenirathoz 2. szám alatt csatolt végzéssel s a közigazgatási hatóságnak beszerzett erre vonatkozó vizsgálati irataival az van bizonyítva, hogy alperes ellen az illetékes fegyelmi hatóság előtt az e pernek alapul szolgáló állítólagos mulasztás következtében fegyelmi eljárást folytattak, azonban azt is megszüntették, minthogy ennek a határozatnak tartalma azt bizonyítja, hogy alperes terhére mulasztást s ebből folyólag kártérítési kötelezettséget az erre illetékes bíróság meg nem állapított; minthogy végre felperes azt nem is állította, hogy a 2. szám alatti határozatot az illetékes felső fegyelmi hatóság megváltoztatta volna: hiányzott a keresetnek az 1886 : XXII. t.-cz. 95. §-a szerint megkívántató az az alapja, a melyből folyólag alperes kártérítésben elmarasztalható lenne. (97. ápr. 27.) — Curia: Hhagyja (97. nov. 25. 3963. P. XXXV. 15.) Márkus : Felsőbíróságaink elvi határ. IX. 9