Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

112 KÖTELMI JOG. Bérleti és felhívni, illetve meginteni arra, hogy a bérletet azonnal hagyja haszonbérleti el. Hogy pedig ezt felperes megtette, az irányban a tényállást szerződés, megálapittatni nem kivanta, illetve azt nem is állította, hogy a Bérlet meg- megintést megtette volna. Az ügy ily állásában pedig, mivel felszüntetése bér- peres alperes előtt a bérlet visszabocsátása iránti kivánságát a fizetés elmu- 10. §. rendelkezéséhez képest nemcsak ki nem fejezte, hanem lasztása oká- a bérfizetés mulasztása után is a következő bérévnegyedre a bérból. letet minden ellenvetés nélkül alperessel hallgatag folytatta — a már folyamatban levő ujabb bérévnegyed közben a további bérévnegyed lejárttával nem érvényesitett jogáról lemondottnak tekintendő. Mindezekből kifolyólag a felebbezési biróság jogszabályt azzal sem sértett, hogy félperest keresetével elutasitotta, követkevéskép tekintettel arra, hogy felperes a felülvizsgálati tárgyaláson tett kijelentése szerint keresetének a bérlet megszüntetése iránti részéről elállott es csak azt kérte mondani, hogy keresete megindítása idejében a bérlet megszüntetéséhez joga volt és ennek következtében alperest csakis az okozott költségben kérte marasztalni — felperesnek ilykép módositott kérelme sem jogosult. Felperes felülvizsgálati kérelme sikerre nem vezetvén, ugyan ő a S. E. T. 109., 168. és 208.' §§-ai értelmében a felülvizsgálattal okozott költségekben is elmarasztalandó volt. (98. ápr. 14.). 15. Kártérítés. A kártérítés 15018. Kolozvári tábla: A törvénykezési szabályokban előirt jogalapja, joglépések használata — a fenforgó esetben a zárlat kérelmezése — csupán azért, mert az alsóbiróság által elrendelt zárlat a felsőbíróságok Ítéletével hatályon kivül helyeztetett, még nem vonja maga után a kártérítési kötelezettséget. (95. szept. 10. 2428.) — Curia: A másodbiróság Ítélete megvált, mert alperes a zárlatnak jogtalan kieszközlése által felperesnek kárt okozván, őt a kár megfizetésére kötelezni kellett. (97. jan. 28. 1195/96.) 15019. Curia: Felperes azon az alapon követel alperestől kártérítést, hogy alperes az 1895. január 17-én felperesnek sertésszállásaiból 550 sertés elhelyezésére szállást bérelvén és e szállásba azok a sertések ugyané hó 19-én a ragadós körömfájás betegségben levőknek megállapittattak, hogy annak folytán felperesnek összes szállásai hatóságilag zár alá helyeztettek és hogy e miatt felperes szállásait és az ezzel kapcsolatos daráló malmot 6 hónapon át nem értékesíthette. Kártérítésnek csak akkor van helye, ha a kártérítés kifejezetten kiköttetett, vagy ha a kártérítési kötelezettséget a törvény feltétlenül, tehát baleset esetében is} megállapítja; vagy ha a felet szándékosság, illetve a köteles gondosságnak elmulasztása terheli. Jelenleg nem forog fenn olyan eset, a melyre nézve a kártérítési kötelezettséget a törvény feltétlenül, tehát balesetnél is megállapítja: továbbá, felperes nem is állította azt, hogy alperessel szemben a fenforgó irányban a kártérítés kiköttetett és hogy alperest a fenforgó esetben szándékosság vezette volna.