Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KÖTELMI JOG. 103 alperest is kívánja köteleztetni; mert a szerződésnek e részben Bérleti és irányadó 1. p. szerint vagyis a hol a bérbeadó és bérbevevő haszonbérleti személyek megneveztetnek, bérlőül egyedül alperes van meg- szerződés, nevezve ; és mert ezzel szemben az a körülmény, hogy a szer- Haszonbirlő ződés 29. pontja sz rint a bérlőtársak említtetnek és hogy a. jogai,midőn a szerződés 31. pontjában is „bérlők" szó használtatik, másod- haszonbérelt rendű alperes szereplését haszonbérlőnek nem minősiti, minthogy földeknek miahhoz; hogy valaki haszonbérlőtársnak tekintessék, nemcsak az velési ágak szükséges, hogy az illető a bérlőt terhelő kötelezettségek teljesi- szerintifelosztéseért, illetve a teljesítéséért vagyoni felelősséget vállaljon, ha- tása nem egyénem szükséges az is. hogy ennek részére a bérlőt megillető zik meg aszerjogok gyakorlása is biztosittTssék, ámde az A) a. szerződésben ződés tartalmásodrendü alperest illetőleg mi jogosultság sincs megállapítva mával. s igy a szerződés mellékhatározmányaiban minden közelebbi indokolás nélkül használt „bérlők" és „bérlőtársak" kifejezéseknek a másodrendű alperes és felperes között fennálló jogviszonynak jellegére kiható jelentőséget tulajdonítani nem lehet és pedig annál kevésbbé, mivel ugy a felebbezési bíróság által felhívott 26. §-ból, mint a szerződés össztartaimából nyilvánvaló, hogy bérlőül csak elsőrendű alperes lépett felperessel szerződésre* s hogy másodrendű alperes aláírása egyedül azokra a kötelezettségekre vonatkozik, a mezeket férje elsőrendű alperesért jótállóként elvállalt, másodrendű alperes ekként bérlőnek nem lévén tekinthető, törvényszerűnek tartandó a felebbezési bíróság az a rendelkezése, hogy felperest a haszonbérleti szerződés tárgj'ának átadására irányzott kérelmével másodrendű alperes irányában elutasította. . . . (97. máj :2. I. G. 119. sz.) 15007. Kolozsvári tábla: Az anyagi jogszabályok szerint^ bérlő kárszavatosság csak olyan viszterhes szerződésből származik, térítési igémelylyel valamely dolog valakinek átengedtetik oly módon, nye a bérlet hogy az átengedés az átengedett dologra nézve dologbani hiányaiból jog megszerzését eredményezi, a peres felek között létre jött kifolyóan. haszonbérleti szerződés nem tartozik az előbbemlitett viszterhes szerződések közzé, ezzel alperes a bérlemény tárgyát képezett erdőre sem tulajdont, sem birtokot nem szerzett, ha nem azt a bérbe adó helyett csak használta, emez alperesi jog tehát csak személyes és nem dologbani jog, melynek alapján, a mennyiben a bérlemény hiányos volt, a felperestől a körülmények szerint bérleengedést, esetleg a hiányosság akozta használati veszteség kártérítését követelheti, de szavatossági igényt nem érvényesíthet (97. máj. 25. 1045 ) 15008. Curia: Átalános jogszabály, hogy a bérlemény vagy egy részének megsemmisülése vagy az átlagban bekövetkezett változás miatt nem használhatása esetében a bérlő a bérösszegnek vagy megtelelő részének elengedését jogosult kívánni s illetve a bérösszeget megfizetni nem köteles és e jogot csak akkor nem gyakorolhatja, ha ennek kizárása a szerződésben határozottan kifejeztetett. (97. decz. 17. I. G. 69.)