Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KÖTELMI JOG. 101 vételétől minden esetre eleve lemondott és igy a B7. alatti fel- Bérleti és tételek és az A) a. szerződésnek felhívott kitételei a szerződés össz- haszonbérleti •tartalmára figyelemmel nem jelentenek egyebet, mint azt, hogy oly szerződés. •eltérésekért nem vállal szavatosságot, melyek a szerződés lényegét Haszonbérlő nem érintik és a szerződés* czéljának elérését nem veszélyeztetik és jogai, midőn a pedig- annál inkább, mivel különben a szerződés a benne fog- haszonbérelt lalt meghatározások és feltételek ellentmondó tartalma miatt jogok földeknek mi-és kötelezettségek megállapítására nlkalmasnak sem tekintethetnék, velési ágak Mind e mellett elsőrendű alperes felülvizsgálati kérelmének nem szerinti feloszvolt hely adható, mert az A) a. szerződés alperes részéről felhívott 6. tása nemegyepontjának az a rendelkezése, hogy a földeknek a mivelési ágak zik megaszerszerinti aránya a bérleti idő alatt fentartandó, nem elsőrendű al- ződe's tartalpercs hanem felperes érdekében foglaltatván a szerződésbe, al- mával. peres ezt a rendelkezést a szerződés megszüntetésére támadási okul sikerrel fel nem használhatja, továbbá, mert az A) a. szerződés határozmányaiból nem tűnik ki az, hogy a szerződés csakis a rétnek a szerződésben 1019 hold 26/1600 Q-öllel meghatározott mennyiségére tekintettel köttetett meg és a bérlő a gazdálkodást oly czélzattal kívánja vagy tartozik folytatni, a mely gazdálkodáshoz oly kiterjedésű rét, minőben a rét a szerződésben meghatározve van, okvetlen szükséges, vagyis, hogy a rét mennyiségében esetleg fenforgó hiány mellett a gazdálkodás a szerződés kötésével czélba vett módon okszerüleg nem folytatható s mert a szerződés oly feltételt sem tartalmazván, a melynek alapján az esetre, ha a földeknek mivelési ágak arányában a szerződésben megjelölt mennyiség tekintetében bármily különbség találtatnék, a szerződéstől alperes •elállhat: a szerződésben foglalt és a földeknek mivelési ágak szerinti megoszlására vonatkozó meghatározások a szerződés érvényére irányadó befolyással biró feltételeknek nem tekinthetők s igy elsőrendű alperes egyedül abból az okból, hogy a szerződésben meghatározott rétnek jelentékeny része, állitólag 45®Ia-a helyett a rétnél többszörösen értéktelenebb legelő tartozik a bérleményhez, nem a haszonbérleti szerződésnek tévedés alapján felbontását, hanem esetleg a bér leengedését követelhetné. A most kifejtettekből kiderül, hogy a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt az által, hogy elsőrendű alperest a szerződés felbontására irányzott viszonkeresetével és az óvadék kiadására intézett kérelmével is elutasítván, elsőrendű alperessel szemben a bér nem fizetés okából a haszonbéri szerződést, a szerződés 29. pontja alapján megszüntette, elsőrendű alperest a haszonbérlemény kibocsátására kötelezte és pedig annál kevésbbé, mivel a felebbezési bíróságnak Ítéletében az elsőbiróság Ítéletéből átvett tényállás szerint meg van állapítva az, hogy elsőrendű •alperes a haszonbérleménynek birtoklását ha nem is leltár mellett, •de tényleg mégis megkezdette, ily helyzetben pedig habár elsőrendű alperes a birtokláshoz nem is ragaszkodik és ha a birtoklással időközben fel is hagyott volna, felperes jogosítva van arra, hogy elsőrendű alperesnek a haszonbérlet elhagyására vonatkozó kötelezettségét bírói Ítélettel állapittassa meg. Fel-