Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)
KÖTELMI JOG. 99 15006. Curia : A felebbezési bíróság- ítéletében folbozott tény- Bérleti és állas szerint felp. közalapítványi kir. ügyigazgatóság a vörös- haszonbérleti berényi m. kir. tanúim, alap képviseletében a közte és az alp. szerződés, között l.>95. jul. 25-én, illetve 27-én létrejött haszonbéri szerződést Haszonbérlő az 1896. évi október 1-ső napján esedékes volt bérösszegnek jogai, midőn a meg nem fizetése okából 1896. deczember 31-ik napjával meg- haszonbérelt szüntettetni és a bérleménynek e napon birtoklásába adását kéri, földeknek mimásodrendü alperes a keresetnek egyszerű elutasítását kérelmezi, velési ágak mig elsőrendű alperes a kereset elutasítására irányzott kérelmen szerinti feloszfelül viszonkeresetet is indít arra: hogy a haszonbérleti szerződés tása nemegyetévesztés alapján eredeti érvénytelenség okból érvénytelenít- zik meg a.szeressék . . . A felebbezési bíróság felperest keresetével másodrendű zödés tartalalperes irányában elutasította, ellenben elsőrendű alperessel szem- mával. ben a viszonkereset elutasításával helyt adott a keresetnek. Elsőrendű alperes felebbezési bíróságnak ítéletét a miatt támadja meg, hogy a bíróság helytelenül alkalmazta a szerződések tanára vonatkozó jogszabályokat és helytelenül értelmezte a felek közötti jogviszonyt szabályozó szerződés tartalmát akkor, mikor alperest a haszonbérleti szerződésnek tévesztés alapján érvénytelenítésére és az óvadék visszaadására irányzott viszonkereseti kérelmével elutasította és helyet adott felperes ama kérelmének, hogy a haszonbérleti szerződés alperesnek mulasztása: a bér nem fizetése okából szüntessék meg, holott elsőrendű alperes szerint a haszonbérlemén}- tárgyául megjelelt rétnek területéből már a haszonbérleti idő kezdetével oly jelentékeny rész hiányzott illetve a legértékesebb rét helyett oly területű értéktelen legelő szándékoltatott átadatni, hogy a mivelési ágakban észlelt ennek a nagymérvű változásnak fenforgása mellett alperes a szerződést magára nézve kötelezőnek el nem ismerhetvén és el sem ismervén, a haszonbérleményt át nem vette . . . Különösen kiemeli pedig elsőrendű alperes azt, hogy a B) a. feltételek jelenleg nem lehetnek irányadók, mert a felek jogviszonyát ez időszerint egyedül az A) a. szerződés szabályozza, ebben pedig a B) a. feltételekre nincs utalás, de ha a B) a. feltételek irányadóul is volnának veendők az ebben foglalt és rimegtekintésre" szóló figj^elmeztetés alatt nem érthető az egyes mivelési ágak területének térmértéke felől való meggyőződés szerzése, hanem egyedül a könnyen felismerhető körülmények észlelése, mert hisz a 4803 holdas, hegyesvölgyes birtoknál a tüzetes felmérés nagy költség nélkül nem is volna lehetséges és azért, hogy alperes megtekinthette a birtokot, nem lehet elzárva attól, hogy a megtekintésnél tévedésnek fenforg-ását bizonyíthassa, de nem zárja ki a tévedés bizonyithatását az A) a. szerződésnek felhívott 1. pontja sem, mert az abban foglalt „eltérések" szó mindig valamely csekélyebb jelentőséget feltételez és az nem vonatkozhatik lényeges, az állag változtatásával azonos különbözőségre és különösen kapcsolatban a „netán" szóval, a mely maga is még szűkebb körre szorítja a valóságnak az állított minőség vagy mennyiségtől különbözhetését. A „netáni eltérések" alatt csakis a kisebb jelentőségű, de
