Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

KÖTELMI JOG. 97 14999. Curia: Az árverés napja után esedékes bérösszeg az Bérleti és árverési vevőt illeti, a haszonbérlőnek e szerződésből eredő egyéb haszonbérleti joga pedig csak a haszonbérbeadó ellen, esetleg a vételárra ma- szerződés, rad fenn, miből önként következik, hogy amennyiben alperes Az árverési haszonbérlő a szerződés megkötésekor a haszonbérbe adónak vevő igénye a bizonyos óvadéki összeget át is adott, ez az árverési vevő elle- haszonbéri nében az azt árverés után feltétlenül megillető esedékes haszon- összegre bérbe be nem számitható. (97. jun. 1. I. G. 111.) 15000. Pozsonyi tábla : A bérleti jog átruházása iránti kér- Bérleti jog vényt elutasítja és az elsőbirósági végzés alapján .... fogana- tkvibejegyzési tositott bejegyzéseket hatályon kivül helyeztetni rendeli, mert a (átrxűiázása). személyes jogok természetével biró haszonbérleti jog a haszonbérlő által csak azon esetben ruházható át minden következményeivel együtt egy harmadik személyre, ha a haszonbérlő személyében történendő változásba a haszonbérbe adó is beleegyezik és mert a haszonbérleti jognak G. Jakab kérvényezőre való átruh tekintetében a haszonbérbe adott ingatlanok tulajdonosának beleegyezése ki nem muttatatott, ezen telekkönyvileg biztosított haszonbérleti jog átruházásának nyilvánkönyvi foganatosítása nem volt megengedhető. — öu/ria : Hhagyja, mert ugy a haszonbéri, valamint az alhaszonbéri jognak telekkönyvi bejegyzése csak a tulajdonos haszonbérbeadó beleegyezése alapján eszközölhető, ez pedig az itt szóban forgó alhaszonbéri szerződés tekintetében kimutatva nincs. (98. jan. 26. 5783/97. P. XXXVI. 2.) 15001. Curia: Az elsőbiróság által megállapított és a felebbezési bíróság által is elfogadott tényállás szerint, végrehajtást szenvedett az összes igényelt ingókat s ezek között a jelen határozat rendelkező részébén foglaltakat is, 1895. évi szeptember hó 19-én felperesnek eladta s ez azokat birtokába is vette. Alperes az e tényállásban foglaltakat kifejezetten beismerte, felperest egyedül abból az okból kérte keresetével elutasítani, mert végrehajtást szenvedő az E) alatti haszonbéri szerződésben attól, hogy a. haszonbérleményt másra átruházza, eltiltatván, minthogy az átruházás a haszonbérbeadó részéről jóvá nem hagyatott, a felp. és végrehajtást szenvedő között létrejött átruházási szerződés nemcsak maga a haszonbérlet átruházása, hanem a felp.-nek eladott haszonbérleményi felszerelések és termények eladása tekintetében is érvénytelen. Minthogy azonban magában véveaza körülmény, hogy az E) alatti haszonbéri szerződés 7.pontja szerint végrehajtást szenvedeti eltiltatott attól, hogy a haszonbérleményt a haszonbérbe adó beleegyezése nélkül másra átruházza, a végrehajtást szenvedő és felperes között létrejött átruházási szerződést ezek között érvénytelenné még nem teszi, hanem az átruházás csupán a haszonbérbe adónak szerződésen alapuló jogaira birhat befolyással: ellenben a szerződésen kivül álló harmadik személyek az átruházási jogügyletet ez alapon nem támadhatják meg: téves a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, mintha a felperes és végrehajtást szenvedő között létrejött átruházási szerződés ezek között semmis lenne és mintha eme szerződésből felperes a haszonbéri birMdrkus : Felsőbíróságaink elvi határ. IX. 7