Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

78 VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. (881: LX t. cz. csak nyilvánkönyvön kivüli tulajdonul birt részletek az 1881 : 203. §. LX. t. cz. 203. §-ának utolsó bekezdése alá vonható ingatlanokul nem tekinthetó'k, habár azok tapasztalat szerint adásvétel és igy nyilvánkönyvön kivüli átruházásnak tárgyai. Ezek szerint nyilvánvaló, h. ha mégis az ily közlegeló'beli részletekre az 1881 : LX. t. cz. 203. §-ának szabályai szerint végrehajtás vezettetett : az eljárás hatáskör hiányában nem folytatható, következésképen arra birói árverés el nem rendelhető'. (615 96. p. sz. 96. ápr. 7. Hitelesíttetett a szegedi tábla II. polg. tanácsának 96. ápr. 14. napján tartott ülésében. 11. sz. polg. határozat.) 211. §. 13435. Curia; Az 1881 : LX. t. cz. 211. §-ának rendelkezése Végrehajtás értelmében abban az esetben, ha az ingatlan tulajdonjoga a a haszonelve- végrehajtást szenvedó't illeti, a végrehajtatónak jogában áll a zetre. végrehajtást ugy az ingatlan állagára, mint annak haszonélvezetére akár együttesen, akár elkülönítetten is vezetni, ugyan e törv. 137. és 142. §§-nak rendelkezései szerint pedig, ha a zálogjog végrehajtható közokirat alapján kebeleztetett be, vagy a végrehajtási zálogjog is már bekebeleztetett, a tulajdonjognak egy harmadik személy javára való bejegyzése sem a végrehajtást, sem annak további folyamát s ekként a végrehajtásnak a haszonélvezetre való vezetését, mint a végrehajtásnak egyik nemét nem gátolja. (94. jun. 22. 6022/93. I. 94. 41.) 13436. Győri tábla : Oly ingatlan haszonélvezetéire, a mely ingatlannak tulajdonosa ellen a végrehajtási zálogjog bekebelezése vagy előjegyzése iránti mkeresés beérkeztét rangsorozatban megelőzőleg az elidegenitési vagy mterhelési tilalom van feljegyezve, a végrehajtási zálogjognak bekebelezése, esetleg előjegyzése elrendelendő, habár a végrehajtató követelésére nézve a tilalom följegyzését megelőzőleg sem feltétlen, sem feltételes zálogjogot nem szerzett. Indokok : A Curia 59. sz. polg. döntvényében csupán azt döntötte el, h. olyan ingatlanra, melynek tulajdonosa ellen elidegenitési vagy terhelési tilalom van feljegyezve, végrehajtási zálogjognak bekebelezése vagy előjegyzése csak az ingatlan „állagát" illetőleg nem rendelhető el, nem döntötte azonban el azt a kérdést vájjon az oly ingatlan haszonélvezetére vezethető-e végrehajtás vagy sem ? De éppen abból, h. a Curia idézett döntvényében hangsúlyozza, h. az elidegenitési és terhelési tilalom a végrehajtási zálogjog bejegyzését az ingatlannak „állagára" nézve gátolja következik, h. a tilalom hatályát az ingatlan haszonélvezetére kitérj esztendőnek nem tartotta. Ez utóbbi kérdés eldöntésénél figyelembe veendő egyrészt, h. a telekkönyvi rendtartás 53. §-a, a melyre 59. sz. polg. döntvényének indokolását a Curia is fektette, szintén azt nyilvánítja ki, h. a tulajdonnak bejegyzett korlátozása a későbben fellépő hitelezőket csak abban gátolja, h. •ők a „telekkönyvi jószágtestet" (tehát magát az ingatlant, ennek