Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

74 VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 1881: LX.t. cz nem ád, kivéve, mint az a Curiának 50. sz. polgárjogi döntvényében 197. §. is ki van fejtve, midőn a kielégítéstől elesett hitelező mrövidülését Vételárfelosz- a pénzt felvevő hitelezőnek rosszhiszemű eljárása okozta, mivel tas. ekkor a rosszhiszemű mrövidités ad önállóan törvényes kereseti alapot, de csak a rosszhiszeműen eljáró ellen; az ellen a hitelező ellen azonban, kit rosszhiszeműség nem terhel s ki nem okozta azt, h. az őt rangsorozatban megelőző hitelező kielégítési elsőbbségétől elesett, a más kárával jogtalanul gazdagodás alapjára fektetett kereset alapfeltétele hiányzik, a mennyiben csak jogos és valódi követeléséi kapta meg, de sem mi oly érték nem szaporítja vagyonát, a mely érték őt jogosan meg nem illetné s melynek adósától való behajtását nem követelhetné. Az elsó'birőságnak Ítélete tehát a fenti s az elsőbiróság részéről felhozott indokok alapján, mindazonáltal annak az elsőbirósági indoknak mellőzésével, h. a felp.-ek és T. T. s V. K. közt folyamatban levő ujitott perbeli Ítélet W. J. jelenlegi alp.-re nézve, ki az ujitott perben peres félként nem szerepelt, szintén itélt dolog hatályával bírna, helyben volt hagyandó. Sőt épen azért, mert valamely perben hozott ítélet csak a perben állott feleknek egymásközti viszonyait szabályozza s csak a peres felekre, esetleg jogutódaikra lehet hatályos és képezhet ítélt dolgot, következik, h. az emiitett ujitott perbeli Ítélet harmadik s peren kivül állott személynek, tehát W. J. jelenlegi alp.-nek törvényesen mszerzett jogaira semmi befolyást nem gyakorolhat. — Curia: Hhagyja. (94. febr. 27. 195/94.)13427. Curia : A jelzálogos hitelező az Őt megelőző hitelező követelését a vételár felosztás folyamán jogosiiva van ugyan mtámadni, a jogerős Ítélet vagy egyesség által megállapított jelzálogos követelés ellen tett kifogások az 1881 : LX. t. cz. 197. §-ának 3. bekezdése szerint azonban csak az esetben vehetők figyelembe, ha a kifogásoló valószínűvé teszi, h. a követelés a. végrehajtható Ítélet, vagy egyesség kelte után fölmerült ténykörülmények folytán egészben vagy részben mszünt ; vagyis oly kifogás, a mely az ítélet vagy egyesség keltét megelőző ténykörülményre van alapítva, tekintetbe nem vehető s mtámadás alapjául nem szolgálhat, (94. nov. 20. 10218/93. Dt. h. f. I. 31.> 13428. Curia: Felp. keresetében nem fejtette ki ugyan, h. csak mint jelzálogos hitelező, vagy egyszersmind úgyis mint a Kopp János ellen vezetett végrehajtási ügyben alp. követelésének a kielégítési sorrendből való kihagyása tekintetében perre utasított érdekelt lépett-e fel keresetével, mely a vonatkozó tjegyzőkönyvi kivonat s esetleg a perre utasító végzés csatolásának elmulasztása, miatt különben is hiányosan van felszerelve. A per adataiból azonban s különösen felp. által a keresetben felhozottakból megállapítható, h. felp. alp.-nek a keresetben emiitett 600 frt követelésével szemben csak mint a Kopp János cservenkai 859. sz.