Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 8. kötet (Budapest, 1897)

VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 65 stb. mellőztessék, vagyis h. az eljárás egyszerüsittessék, de nem 1881: LX.t. cz, volt és nem lehet czéljuk az, h. a meg nem jelent és a í'ogana- 169. §. tositást nem kivánó végrehajtató javára és pedig esetleg saját érdeke ellenére is mtartassék az általa nem is kérelmezett árverés. Abból pedig, h. az elrendelt árverés csak a jelenlevő', avagy a foganatosítást kivánó végrehajtató követelésének kielégitése végett tartatik meg, önként következik, h. mihelyest az árverés eredménye azt mutatja, h. ez a követelés a már elért vételárral fedezve van, ugy a további árverés a végreh. törv. 172. §. egyéb előfeltételeinek fenforgása esetében felfüggesztendő, s pedig annyival inkább, mert e felfüggesztés által a meg nem jelent végrehajtatóknak szerzett jogai egyáltalán nem érintetnek. (Szegeden, 1894. jun. 4. Hitelesíttetett 94. jun. 18. 5. sz. polg határ.) 13410. Curia : A végrehajtási árverésen eladott ingatlan vevő- iso. §. jének az 1881: LX. t.cz. 180. §-a alapján birói kiküldött által birtokba Az árverési helyezése a vevő tulajdonjának bekebelezése tárgyában intézkedő vevő birtokba végzés jogerőre emelkedésének időpontjáig rendelhető el. Indokok : helyezése. Ámbár az 1881: LX. t. cz.-ben nem foglaltatik kifejezett rendelkezés arra nézve, h. az árverésen eladott ingatlan vevőjének e törv. 180. §-ában biztositott birtokba helyezése időhöz volna kötve, mindamellett az idézett törv. rendelkezéseiből nyilvánvaló annak az a czélzata, h. a vevőnek birói kiküldött által birtokba helyezése csak addig az időpontig rendelhető el, mig a telekönyvi hatóság az árverésen eladott ingatlanra nézve a tulajdonjognak a vevő javára bekebelezését jogerejüleg el nem rendelte. Az elárverelt ingatlan vevőjének ugyanis csak addig van az 1881 : LX. t. cz. 180. §-ában részére biztositott kivételes birói jogsegélyre szüksége, mig be nem következik az a helyzet, melynek alapján birtokjogát érvényesiteni és mvédeni módjában áll ; de semmi esetre sem lehet igénye arra, h. akkor, mikor birtokba helyezését éppen ugy, mint bármely más telekkönyvi tulajdonos saját bekebelezett joga alapján a törv. rendes utján már érvényesítheti, az árverésen történt szerzés czimén — esetleg évek elteltével s időközben irányában jogot szerzett harmadik személyek hátrányára — kivételes előnyben részesittessék. Nem lehet ily igénye annál kevésbé, mert ha a birtokba vételben akadályoztatik, a birói kiküldött utján bevezetést a vételár teljes lefizetése alkalmával, de a tulajdonjog bekebelezését rendelő végzés jogerőre emelkedéséig mindenesetre módjában áll kérni, a mennyiben pedig ezt elmulasztja, az ezután birtokba helyezéstől bekövetkező elmaradása csak a saját mulasztásának következménye. De nyilvánvaló a törv. emiitett czélzata különösen azért mert, az 1881 : LX. t. cz.-nek az ingatlanokra vonatkozó végrehajtási eljárást szabályozó rendelkezései értelmében a végrehajtási árverés Márkus: Felsőbíróságaink elvi határ. VIII. 5